Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
8 latunk nem gépies copizálása a német eljárás szabályainak. Sok gondolat egészen új a mi javaslatunkban, sok eszme következetesebben van keresztülvive s jobban kifejlesztve, s általában véve a javaslaton meglátszik az, hogy javaslatunk előnyére lett felhasználva a német eljárás terén tizenöt év alatt szerzett bő tapasztalat. Nem szemrehányásként említém tehát a nagy rokonságot, avagy hasonlatosságot. Nézetem szerint a jót át kell venni onnét, a hol azt találjuk. Ш. A javaslatnak a külső construdioja és beosztása is majdnem ugyanolyan, mint a német birodalmi perrendtartásé. A javaslat I. Czíme «A bíróságokról» intézkedik. A német perrendtartásé szintén. E czímben az első fejezet a bírói hatáskörről; a második fejezet a jogsegélyről; a harmadik fejezet a bírói illetékességről; a negyedik fejezet a bíróságok belső szervezetéről; az ötödik fejezet a bírósági személyek kizárásáról intézkedik. A német perrend apróbb eltérésekkel ugyanazon rendet követi, csakhogy a németeknek külön bírósági szervezeti törvényük lévén, azon intézkedések, melyek a bíróságok felosztására és a jogsegélyre vonatkoznak, nem a perrendtartásban, de ezen szervezeti törvényben tárgyaltatnak. A javaslat II. Czíme a «Felekről» intézkedik. (Ennek megfelelően a német törvény is.) E czímben az első fejezet a perképességről (a német hasonlóan Processfáhigkeit); a második fejezet a pertársakról (a német hasonlóan Streitgenossenschaft) ; a harmadik fejezet harmadik személyek részvéte a perben (a német hasonlóan Betheiligung Dritter am Eechtsstreite) ; a negyedik fejezet a meghatalmazottakról és ügyvédekről (a német hasonlóan Processbevollmächtige und Beistände) ; 120
