Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
9 az ötödik fejezet a szegénységi jogról (a német törvény ugyanerről, de a hetedik fejezetben — Armenrecht); a hatodik fejezet a biztosítékról (a német törvény hasonlóan ugyanerről: Sicherheitsleistung) tárgyal. A német perrend az ötödik fejezetben a perköltségekről (Processkosten) tárgyal, holott a javaslat erről a törvényszéki eljárásról szóló czím 16. fejezetében intézkedik. Meg kell jegyeznünk, hogy czélszerűbb talán a költségekről szóló intézkedéseket, ligy a mint a német törvény teszi, a törvényszéki eljárás keretén kívül tárgyalni, hiszen költségek nemcsak a törvényszék előtti eljárásban, de minden egyéb eljárásban felmerülnek, általános szabályozást igényelnek tehát. De ez oly formai dolog, hogy egy további szót sem érdemel a kérdés, elvégre is mindegy, hogy hol tárgyaljuk a törvény egyes szakaszait, csak jók legyenek! A német perrend a III. czímben «Az eljárásról» (vom Verfahren) intézkedik, még pedig tárgyalja az eljárásnak azon részeit, melyek általános jellegűek és minden eljárásnál kell hogy előforduljanak, pl. intézkedik az idézésről, a kézbesítésről, a szóbeli tárgyalásról, a mulasztásról és ennek következményeiről, a határidőkről, határnapokról stb. Ezután a következő czímben tárgyalja az első bíróságok előtti eljárást, még pedig a törvényszéki eljáráson, tárgyalja továbbá a per előkészítését az ítélet meghozataláig, majd áttér a bizonyítási részre és azután ugyanezen czím egyik alfejezeté- ben foglalkozik a járásbíróság előtti eljárással. A mi javaslatunk nem követ ilyen logikus és természetes rendet, mert a harmadik czímben a törvényszéki eljárást tárgyalja, és ezen czím keretében oly fejezetek vannak, melyek nemcsak a törvényszéki eljárásra, de bármely más eljárásra is vonatkoznak, mert általános természetűek, pl. idézés, kézbesítés, mulasztás, az eljárás félbeszakítása és felfüggesztése stb. A német perrendtartás beosztása tehát áttekinthetőbb és a kezelést inkább megkönnyítő. Minthogy a járásbíróságok előtti eljárás szintén első folya- modású bíróságok előtti eljárás, igen helyesen osztotta ezt be a német törvény a «Verfahren in erster Instanz» alá, ott van annak helye. 121
