Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]

5 ikezéseivel, tilalmaival gyakorlatilag adja és érvényesíti azon garancziákat, melyek mellett emberileg lehető a polgári szabad­ságot a jogtalan beavatkozás, a hatalomnak túlkapása ellen megvédelmezni. Tisztelt tagtársunk mai előadása épen ebből a szempont­ból indul ki, és habár csak egyik részét, egyik ágát a bűnvádi eljárásnak veszi tárgyalás alá, mégis áttörik rajta az általános szempont, a tudat, a törekvés, hogy ezen részletkérdés megol­dásában is az egész nagy feladatnak helyes érvényrejutása, a jogállam megalapítása és megszilárdítása képezik a vezérfona­lat, az irányzó, a lelketadó alapgondolatot. Igaza van az előadó úrnak, Francziaországban is úgy volt, máshol is úgy van, a dolgok és az eszmék fejlődésének története mutatja ezt, hogy ez eszméknek és dolgoknak teljes, valódi bél­tartalma nem egyszerre és nem mindenkor tűnik rögtön az emberek szemei elé. Az élet, a további fejlődés, a további bon- czolgatás, a gyakorlat — kicsinyben mint nagyban, egyikben úgy, mint a másikban — fokonként s mintegy darabonként hoz jelenségeket a'felszínre, melyek akkor, midőn az eszme először megjelent, midőn az felállíttatott, a felismerés látkörében még nem voltak. így van ez mindenütt, így van ez mindennel, így van ez az emberi élettel, így van ez a bűnvádi eljárással, s az annak keretében megoldandó kérdésekkel is. Igen könnyen kimutatható, hogy a nagy tévedések, melye­ket a törvényhozások elkövettek, legtöbbnyire egy elragadónak látszó kedvencz eszmének nem egészen uralt hátteréből, nem egészen átértett tartalmából származtak. Igaz, midőn a franczia törvényhozás szakított a teljes inquizitorius princzipiummal és az u. n. vádrendszert — de csakis külső formáiban — hozta létre: a múlthoz képest egy rendkívüli haladást tett, és a további haladásnak nyitotta meg útját. Igaz az is, hogy a német törvényhozók — a mai felismerés alapján ítélve meg az akkori alakulatokat — ezen hibás rend­szer nyomán haladtak: igaz, hogy az úgynevezett nagy reform béltartalma ellentétben állván az alapgondolattal és a czéllal: az inquizitorius béltartalom természetszerűen uralomra jutott az alig lézengett vádelv felett, a minek természetes következ­109

Next

/
Oldalképek
Tartalom