Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
49 a mi tehát ott természetes, nálunk idegenszerü. Miután továbbá a törvény nem kényszerítheti a terheltet a megjelenésre vagy arra, hogy képviseletéről gondoskodjék, hanem beéri azzal, hogy a tárgyalás határnapjáról értesíti és a fogva levőt előállíttatja: * különösen az obligatorius vádhatározat rendszerénél csak elvétve fog érvényesülni az ügyfélnyilvánosság elve, és a hivatali kötelességének teljesítésében megjelenő közvádlónak ritkán lesz alkalma perbeli ellenfelével találkozni. De ha megjelenik, illetve előállíttatik is a terhelt, a dolog természeténél illetve személyi minőségénél fogva perbeszédet — ezen szó tudományos és művészeti értelmében — alig fog tartani. A plaidoyer jogával tehát, melyet a törvény mindkét félnek megad, rendszerint csak azok egyike fog élni, és pedig nem az, kinek érdekében lesz életbeléptetendő a vádirat contradictorius tárgyalása. Egy feladatának magaslatán álló, szakszerűleg képzett és ügybuzgó védelmet tételez fel az új rendszer gyakorlati érvényesülése, tehát oly eshetőséget, melyben terheltet a kellőkép nem indokolt végtárgyalás veszélyeitől és positiv bajaitól megmenteni a Németországban vagy nálunk fennálló eljárás mellett is sikerült. A tényállás tisztázása a közvádló és védő vitáza- tának jobban fog-e sikerülni, a helyes döntés lehetőségét előmozdítani, nagyobb mérvben fogja-e az élő szó, mint a kir. * I. Javaslat 335. §-a: «A terhelt elmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A fogva levő terhelt azonban a vádtanács elé állítandó.» Ugyanígy a II. Javaslat 341. §-a. A TIT Javaslat 249. §-a szerint a terhelt figyelmeztetendő, hogy jogában áll a vádtanács ülésére meg, vagy meg nem jelenni, vagy maga helyett ügyvédet küldeni. A fogva levő terhelt a kifogások tárgyalására mindig a vádtanács elé állítandó. A 250. §. szerint: « A szabadlábon levő terheltnek vagy képviselőjének, úgyszintén a magánvádlónak elmaradása a tárgyalást és határozathozatalt nem akadályozza». A IV. Javaslat megfelelő szakaszai (259. és 260. § §.) azonos tartalmúak. A védő megidézését a III. és és IV. Javaslat (249. §., illetve 259. §.) kötelezőleg írják elő («A terheltnek bejelentett védője a tárgyalási határnapról értesítendő»). Az I. és II. Javaslat (335. §., illetve 341. §.) szerint azon esetben, ha a terhelt által bejelentett védő nem laknék a vádtanács székhelyén : ez utóbbinak értesítése, a tárgyalás napját kitűző határozatnak, azon épület kapuján, vagy az épületnek a nyílt téren levő és szembeötlő más helyén való kifüggesztése által foganato- sittatik. 101 4
