Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
50 ügyész vádirata és a védő írásbeli észrevételei, illetve felebbe- zése — ez itt a kérdés. A bizonyítékok közvetlen felvételénél a biró előtt a felek egyfelől kérdések feltevése által a tényállás felvilágosításában közreműködnek és ily módon kiegészítik a biró működését az eset tényleges körülményeinek megállapítása körül, másfelől a bizonyítékokat saját álláspontjuk képviseletében méltatván, perbeszédeik által a törvény alkalmazását közvetíteni iparkodnak. Ott, hol a biró az eset eldöntésénél mérvadó anyaggal közvetlenül meg nem ismerkedhetik, módot kell nyújtani a feleknek arra, hogy a tanuk és szakértők kihallgatásánál valamint a tényállás tárgyai elemeinek megállapításánál a vizsgálatot foganatosító biró előtt ugyanily módon közreműködhessenek és azonfelül még a jegyzőkönyvek szerkesztésére is befolyást gyakoroljanak. Az u. n. «ügyfélnyilvánosság» rendszerén felépülő eljárás tehát három irányban contradictorius, a mennyiben kiterjed a bizonyítás felvételére, annak feljegyzésére és processua- lis értékesítésére.* Nyilvánvaló, hogy a félnek engedélyezett ezen háromféle közreműködés között, aránylag legkevesebb értékkel bir a vizsgálat eredmények megvitatása perbeszédek alakjában. A jogot a biró ismeri, és bármily fontos szolgálatot teljesíthet a vádnak vagy a védelemnek a plaidoyer a végtárgyalás befejezésénél, ott hol nem a bizonyosság, hanem a gyanú foka dönt és a per minden tényezője tudja, hogy az utolsó szót csak ezentúl fogják kimondani, a hiányos alapon felépült bizonyítási eljárás eredményének megvitatása sokat veszt súlyából. Más a védelem érvelésének jelentősége oly eljárás keretén belül, melynek alapelve : in dubio pro reo, és más ott, hol a legliberalisabb törvény- hozás is azon felfogást uralja: «in dubio contra accusatum». Ha tehát a habiny-féle és a jelenlegi kormányjavaslat a feleknek megengedik ugyan a bizonyítékok méltatását, de kizárják azokat a bizonyítékok felvételéből és közvetítéséből, akkor nagylelkűségüket értékétől majdnem egészen megfosztja szűkkeblüsé- gük. Az «ügyfélnyilvánosság» megvalósítását ezen alakban nem * Kroneckeb ; Die Reformbedürftigkeit der Vorverfahrens im Straf - Zeitschrift f. d. ges. Strafrechtswissenschaft. VII. köt. 399. s
