Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
14 az a külföld, midőn esetleg több külföldi ország forog szóban? A feltaláló hazáját értik-e alatta vagy azon országot, melyben a találmány legelőször gyakorlásba vétetett. A törvény 3. §-a szerint kötve van egy ilyen belhoni szabadalom létideje a külföldinek fennállásához; gyakran előfordul azon eset, hogy több külföldi államban van a szabadalom megadva, de mindegyikben különböző ideig tart; kérdés támad, melyik legyen azon külföldi szabadalom, melynek viszonya a belföldi szabadalomhoz olyan leend, mint pl. a főtárgy melléktárgyához. A külföldi feltalálók azon nézetben voltak, hogy szabad választásukra van bízva, melyik külföldi ország tekintessék — több szabadalom létezése esetén — azon országnak, melyből a találmány behozottnak tekintessék. Ezen nézet érvényesítése a külföldi feltalálók érdekében feküdt, mert azon országot nevezték meg mint beviteli országot, melynek szabadalma legifjabb keletű és így leghosszabb tartamú volt. A legtöbb esetben Belgium lett megnevezve behozatali országnak, miután a belga szabadalom időtartama húsz esztendőre terjed. Az ilyen behozatali szabadalmak kérvényezésénél a külföldi szabadalom lett rendesen mellékelve és a minisztériumok a maguk a kérvényezők által mellékelt külföldi szabadalmat tekintették volt alapszabadalomnak és annak alapszabadalmi minőségét a szabadalmi lajstromba is bevezettették a nélkül, hogy közelebbi vizsgálat tárgyává tették volna azt, vájjon ezen a kérvényező által mellékelt, alapszabadalomnak tekinteni kívánt és tényleg annak is tekintett szabadalom a valóságos behozatali szabadalom-e? Az illető szabadalom-tulajdonos ilyen esetben azt hihette, hogy neki a szabadalom ilykénti adományozása által már most szerzett joga van egy az alapszabadalomnak tekintett külföldi szabadalom időtartamával azonos tartamú belföldi szabadalmi oltalomra és esetleg ezen oltalomba bízva, itt gyárat alapított. A gyakorlatban a törvény fentidézett homályos szövegezése igen jelentékeny hatású visszásságokra vezetett, a mennyiben a szabadalom kiadásánál követett ezen fentjelzett eljárás a kereskedelmi ministeri- umok által a megsemmisítési perben alapvetőnek és kötelezőnek nem tekintetett. Egy szóval a ministeriumok nem kötötték magukat ahhoz, hogy a szabadalom existentiája fölött dönteni hivatott megsemmisítési perben csakugyan azon szabadalom fog 14
