Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
23 következtesse. A bíróság a büntetőjog szempontjából meg fogja vizsgálni, hogy a coneret esetben mutatkozó abnormitás, a melyet ő a szakértői vélemény adataiból megismert, olyan-e, a mely a büntetőjog értelmében elmebetegségnek minősíthető, hogy az illusió, a hallucinatio, az epilepsia következtében megcsökkent erkölcsi érzés olyan lélekállapot-e, a melyben a büntetőjogi értelemben vett szabad elhatározás elemei feltalálhatok vagy olyan-e, hogy azok nem találhatók fel. Némely esetben a büntetőjog is konstatálni fogja az elmebetegséget, más esetben tán enyhítő körülményt fog találni ott, a hol a pyschiatria elmebetegséget con- statál, sőt az sincs ki zárva, hogy a büntetőjog bizonyos esetekben súlyosító körülményt lásson ott, a hol a psychiatria lelki abnor- mitást constatál. Lesznek esetek a szakértői véleményekben, a mikor a szakértők azt fogják állítani, hogy az eset az elmeépség és az elme- betegség közti határvonalon, vagy mint dr. Salgó az ide tartozó esetek nagy számára való tekintettel mondja, határterületen \an. A bírói megítélés ilyenkor is ugyanaz, mint különben, tudniillik a biró megvizsgálja, hogy a szakértő által constatált abnormitás oly foku-e, hogy a büntetőjogi értelemben vett elmeépség és szabad akarati elhatározás elemei megvannak vagy megszűntéknek tekintendők. Azt, hogy ily esetekben, — a mint némely elmegyógyászok javasolják, — a korlátolt beszámithatóság mondassák ki, a mi bíróságaink el nem fogadhatják, mert a mi büntetőrendszerünk ezt a fogalmat nem ismerni. Az olasz büntetőtörvény ismeri a korlátolt beszámithatóság fogalmát és annak szempontjából ez a kérdés felvethető volna. A két büntetőrendszer ezen eltérése élénken illustrálja azt, hogy a büntetőjog felfogása mennyire eltér a psychiatriáétól. A psychiater ugyanis, akár a magyar, akár az olasz bírónak ad szakértői véleményt, csak egyféleképen írhatja le a tettes lélek- állapotának abnormitását. Ebből a véleményből azonban az egyik büntetőrendszer mást következtet, mint a másik. Az egyik korlátolt beszámíthasóságot, a másik teljes beszámíthatóságot, sőt miután az olasz büntetőrendszer a korlátolt beszámithatóság fogalmának felállítása által lényegesen eltér a magyar büntetőtörvénytől, megtörténhetik az is, hogy ugyanezen szakértői vélemény alapján a magyar biró beszámíthatlanságot állapít meg 79
