Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Laufenauer Károly: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [92., 1893]
7 hatóság határai? Azt hiszem, ezt illetőleg a btkv. 76. §-a Dyiltan és határozottan beszél, egyrészt az öntudatlansági állapotok, másrészt az elmebajok. A törvény indokolásában nagyon helyesen azt mondatik, miszerint azt, hogy melyek az öntudatlansági állapotok és elmebajok, nem szükség felsorolni, mert hisz a tudomány folyton / halad előre. Es tényleg azóta is, a mióta a btkv. életbelépett, lettek újabb elmeállapotok felismerve. Ez is mutatja ezen álláspont helyességét. De mint gyakorló orvosnak azt kell mondanom, hogy vannak oly kóros állapotok, oly kóros képek, melyeket jó lélekkel nem lehet öntudatlanságnak és nem lehet elmebetegségnek nevezni, t. i. ezen állapotok az ép, egészséges állapot és az elme- betegség határvonalát képezik; úgy, hogy a szakértő sokszor nagy szorultságba jő, ha határozottan azt a kérdést teszik hozzá, hogy egészséges-e ezen ember, vagy beteg, Egy pár ily állapotot név- leg is fel fogok sorolni: a pathologikus részegség állapota, mely alatt nem a közönséges részegséget értem, hanem azt az állapotot, mikor valakinek idegrendszere oly fogékony az alkohol iránt, hogy a legcsekélyebb mennyiségű szeszes italtól, 1—2 deciliter bortól, már berúg. Ugyanilyenek azok, kik valamikor koponyasérülést szenvedtek; továbbá ily határközti vonalon van egy nagyon fontos betegség, mely a társadalomban el van mindenfelé terjedve: a hysteria és a neurasthenia; az ideggyengeség, igen fontos csoport, melyet sem öntudatlanságnak, sem elmebetegségnek venni nem lehet. Továbbá ide tartozik a rendellenes nemi ösztön, s illetve annak kielégítése, mely a törvény által üldözte- tik; ily állapotot képez a pathologikus harag állapota, továbbá bizonyos tekintetben az erkölcsi elmezavar: moral insanity, melyet némelyek elmezavarnak tartanak, mások nem. Kérdés, hogy az általam felsorolt ezen megbetegedéseket olyanoknak kell-e tekinteni, melyeknél a beszámíthatóság teljesen fel van függesztve, vagy csak korlátolva? és épen mikor én most a korlátozott beszámíthatóság kérdését felvetem, ezen speciális kóresetekre vagyok tekintettel, mert habár törvényes úton a korlátolt beszámíthatóságot elimináljuk is, a gyakorlati élet követelményeit nem lehet paragrafusokkal agyon ütni. Itt vannak a gyakorlatban az ily egyének által elkövetett büntettek, és azt 47
