Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Laufenauer Károly: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [92., 1893]
8 látjuk, hogy oly országokban, hol esküdtszékek Ítélnek, ott ezeket rendesen fel szokták menteni. / _ En ezen bajnak szanálását másban nem látom, mint csak úgy, hogy — miután a korlátolt beszámíthatóságnak nem vagyok híve — a btkv. 89. §-ában, a hol az mondatik, hogy a büntetés kiszabásánál tekintetbe veendők a súlyosító és enyhítő körülmények, hogy ezeket az állapotokat valamiképen illeszszük bele ezen §-ba. (Csemegi Károly: Mindig teszszük). Én azt tapasztalom, hogy a tisztelt bírói kar nagyon ritkán érti meg és veszi tekintetbe az orvos ebbeli nyilvánítását, mint pl. ha a vélemény következőleg szól: «X. tettének elkövetésekor sem öntudatlanságban, sem elmebajban nem szenvedett; kiemelendőnek tartom azonban, hogy ezen nő ezen bűntett elkövetése idején súlyos hysteria tüneteit mutatta». A súlyos hysteria nem elmebaj, de nem is egészséges állapot; a súlyos hysteriánál a választási képesség, a felismerés, a szabad elhatározás sokszor igen nagy mértékben korlátozva van és így most már kénytelen voltam beleesni a korlátolt beszámíthatóságba, abba, mit dr. Illés úr egészen helyesen perhorreszkált és kénytelen voltam a korlátolt beszámíthatósággal foglalkozni, mert attól féltem, hogy ha most nem fejtem ki a beszámíthatóság kérdését, akkor a biró nem fogja figyelembe venni, méltányolni véleményemet és szakértői működésemet. Miután pedig megjegyeztem magamnak, hogy a btkv. indokolásában az áll egy helyütt: «a büntetésnek, hogy czélját elérje, igazságos arányban kell állni a cselekvéssel és a bírónak legalább általánosságban számba kell vennie a büntetendő egyénnek individualitását is» és folytatólag «számba veendő a humanismus a nélkül, hogy az igazság és a szigor szenvedjen». Én tehát, tisztelt teljes ülés, nagyon örülnék, ha e felszólalásomnak legalább az az eredménye lenne, hogy az újonnan revízió alá kerülendő btkv. indokolásában a 89. §. indokolásához hozzá tétetnék, hogy nemcsak psychikai enyhítő körülmények vannak, hanem pathologiaiak is. Ezáltal az orvos-szakértő álláspontja adott esetben könnyűvé tétetik és a bíró számára útmutatás adatnék, hol kell a büntetést leszállítani. Bátor leszek ennek kapcsán nézetemet előadni a hysteria és neurastheniára vonatkozólag. És e tekintetben egy kis törtó48
