Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Illés Károly: A kétes elmeállapotok orvosi s bírói megítélése [91., 1893]
18 nézve a törvényszék előtti megjelenése, a mihez talán nincsen hivatása és a miben nincsen gyakorlata. Mert nemcsak az a kérdés, hogy beszámithatóság vagy be- számithatatlanság orvosi kérdés-e, vagy nem. Kérdés még az is: vájjon a jogászra tarfcozik-e az, vagy nem. Mert helyesen jegyezte meg a tisztelt előadó ur, hogy tulajdonképen a beszámithatóság kérdése a büntethetőség kérdése. E s azért csak ezen mélyebb értelme által vehető jogi kérdésnek, külömben pedig a beszámítás, de különösen a szabad akarat kérdése tisztán metaphysi- kai értelemmel bir. Ha ez igy áll, — a mint én hiszem,— akkor a büntethetőségről tegyék fel a kérdést, s ha igy fogják formu- lázni, akkor majd az orvos elé nem is viszik, mert attól nem kérdezhetik, hogy büntethető-e ezen egyén, vagy nem. A beszámithatóság világos, hogy nem orvosi fogalom. Ha az orvos ezt használja, csak elvont értelemben használhatja és pedig úgy, a mint a jogászoktól tanulta, mert a törvény kimondja, hogy «be nem számítható a tette annak, ki azt öntudatlan állapotban követte el, vagy kinek elmetehetsége meg volt zavarva» s ehhez még hozzá teszi a törvény, hogy «akaratának szabad elhatározási képességével nem birt». En ebben, hogy ezt hozzá teszi, nem látok semmi kérdést, és a gyakorlatban én a magam részéről nem is szoktam erre felelni, mert én feleletnek veszem és nem kérdésnek, azaz fölteszem, hogy ha a biró, illetőleg a jogi tudomány mondja, hogy ha ez az ember tettét elmebetegségben követte el, akkor akaratának szabad elhatározási képességével nem bírhatott. Ha ez tényleg nincsen úgy, és a biró úgy fogja fel a kérdést, hogy lehet valaki elmebeteg és azért mégis beszámítható, az természetesen az ő dolga, a mibe az orvos bele nem avatkoz- hatik, de sőt bele sem mehet, először azért, mert ha psychologice veszi a dolgot, akkor tényleg a beszámithatóság teljesen nem esik össze az elmebetegséggel, és ha psychologizálni akar, — a mint a biró is ezt akarja, — akkor elképzelheti, hogy lehetséges az az eset, melyben az elmebetegségben valaki szabad akarattal bir. És e hamis felfogás tényleg kiindul egy másik téves felfogásból, t. i. abból, hogy létezik oly elmebaj, mely mellett az akarat szabad elhatározása lehetséges és ez az u. n. partialis elmezavar, mely tulajdonképen a laikus felfogásnak felel meg inkább és a mely abban állana, — hogy, a mint a laikus ember gondolja, — 36
