Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Salgó Jakab: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [90., 1893]
12 tolása, mely nélkül a szellemi fímctiók soha nincsenek. De a mint azok, vagy tartalmuk vagy pedig gyakoriságuk vagy végre tartalmuknál fogva és szorongási érzések fölkeltésével mélyebben nyugtalanítják az egyént, akkor határozott kóros elmeállapotnak színét öltik és ilyennek tekintendők, de ilyennek tekinti leginkább az agyongyötört és szellemi élete rendes folyásának meg- akasztásától irtózó ember, a ki az ilyenek hatása alatt áll. De ezeken is túl mennek sok esetben a kényszerképzetek. Mutatja ezt Humboldték pesztonkájának esete, ki sírva és térden könyörögve kérte elbocsátását, mert a reá bízott kis gyermeket nem tudta nézni meztelenségében a nélkül a borzasztó kényszergondolat nélkül, hogy megfojtja vagy megharapja. És habár nem lehet kétséges, hogy a lényeg egy és ugyanaz, a kényszerképzet vagy gondolat, akármi legyen is a tartalma, a kóros állapotok törvényszéki megállapítására mégis csak akkor és ott kerül a sor, a mikor mozgásokban projiciálódik. Mert mindaddig, a míg az ember képzeteit, gondolatait magába rejti és maga küzd meg velük, habár néha nehezen és roskadozva, addig saját intim tulajdonát képezik és semmiféle elbírálás tárgyát nem képezhetik. Csak a mikor az ember ellentállással nem győzi és a kényszerképzetek hatalma alá kerül olyanképen, hogy az idegen befolyásnak kénytelen engedni és a kényszergondolatnak megfelelő mozgásokat produkál, — csak akkor teszi rá a társadalom a sújtó kezét vagy jogi vagy orvosi ítélet formájában. S ilyenképen azokat az eseteket, a melyekben az illető egyének pl. az utczán úgy lépnek, hogy a kövek közti réseket szorgosan kikerülik, vagy a kik a lakás küszöbére rá nem lépnek, hanem azt átugorják, vagy a kik az ajtó kilincsét csak bizonyos formaiságok betartása mellett megnyomják, ezeket és az ahhoz hasonlókat kiilönczködőknek fogjuk tekinteni, de ítéletünk vagy vizsgálatunk tárgyát alig fogják képezni. Azonban rögtön másként áll a dolog, a mint a kényszerképzet és az annak hatása alatt nyilvánuló kényszermozgás a társadalmi rendet érinti. Ha valaki valamely sexalis képzet kényszer hatása alatt a keze ügyébe eső női fehérneműeket: zsebkendőt, inget, harisnyát összelopkodja és otthon nagy halmazokban gyűjti, vagy ha ilyen kényszerképzet folytán valakit megtámad esetleg leüt, akkor természetesen azzal el nem lehet intézni a kérdést, hogy az illető különcz, hanem 12
