Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
4 tesz meg, ha már minden segélyforrása kiapadt és a zilált helyzetéből való kibontakozásra irányuló minden igyekezete meghiúsult. És sem a közfelfogás, sem maga az érdekelt hitelező az adóst ezért el nem Ítéli, sőt ellenkezőleg meggondolatlannak, könnyelműnek, az öngyilkosság egy nemének tekintenök azon adós eljárását, ki meg sem kísérelve a hitelezőkkel való barátságos kiegyezést, vagyona felett azonnal a csődöt nyittatná meg. Sőt nem igen szokták elitélni az adóst a csődkérvény késedelmes beadása és e késedelem esetleges következményei miatt (Btk. 416. §. 4. p.) még a büntető bíróságok sem, melyeknek a hamis bukás terén oly enyhe gyakorlatát ez irányban legalább a közérzület igazolja. Mert tudjuk és érezzük mindannyian, hogy az adós az önfentartás hatalmas ösztöne által vezérelve, a törvény ellenkező rendelete daczára is helyesen, mert saját és hitelezői közös érdekében cselekszik akkor, midőn a helyett, hogy fizetésképtelenségének tudatára ébredve, azonnal a csőd megnyitását kérelmezze, elébb az egyességet és ezzel saját gazdasági létének megmentését s egyszersmind hitelezői követeléseinek az esetleges csődjutaléknál magasabb mérvben való kielégítését kísérli meg. Az életben tényleg követett eljárás és a törvény fictiója közötti éles ellentét nem maradhatott visszás következmények nélkül. A fizetésképtelenség állapota és az adós egyezkedési kísérletei a csőd megnyitásáig úgy szólván a törvényen kívül állnak és ezen minden törvényes szabályozást nélkülöző helyzet, a mily nagy és jogosulatlan előnyöket nyújt a hitelezőinek megkárosítását czélzó rosszhiszemű adósnak és az adós szorult helyzetét a többi hitelező rovására kizsákmányolni törekvő egyes hitelezőknek, ép oly nagy és méltánytalan hátrányokkal sújtja a jóhiszemű adóst és jóakaratú hitelezőt. A fizetésképtelenség ideje alatt törvényes felügyelet és ellenőrzés nem gyakoroltatván, mindig akadnak adósok, kik vagyonukat a törvény szabályait kijátszó ravasz módon a hitelezők elől elvonni igyekeznek, de viszont mindig akadnak hitelezők is, kik az egyezkedést speculatio tárgyává téve, az elérhető jutalékkal arányban nem álló követeléseikkel az egyességet lehetetlenné teszik és az összhitelezők ellenkező közös érdeke daczára az adóst csődbe kergetik. 82
