Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
5 Hogy ezen visszás állapot mennyire sérti az összhitelezők közös érdekét és mily káros nemzetgazdasági szempontból, azt a gyakorlat terén működő szakférfiak előtt felesleges fejtegetnem. A csőd megnyitása folytán egy az adós személye és munkája által fenntartott és áthatott élő vagyon holt tömeggé válik, melynek forgalmi képessége megszűnik s mely már csak fel- darabolásra van szánva. Az adós gazdasági léte tönkre van téve, a hitelezők pedig egy a tényleg meglevő vagyonnak és az adós munkaképességének és ebből még várható további keresményének megfelelő kedvező egyességi jutalék helyett, a csődeljárás lebonyolítása után, egy a csödköltségek által harmadára vagy negyedére redukált csekély csődjutalékkal kénytelenek beérni. És mindezt miért ? Mert egy belátás nélküli kisebbség, talán egyetlen egy hitelező, csökönyös makacsságával az egyesség létrejöttét lehetetlenné tette. A hitelezői kisebbségnek ezen korlátlan joga emlékeztet a lengyel országgyűlések féktelenségére, melyeken egyetlen egy ellenzéki szavazat is elegendő volt arra, hogy minden határozathozatalt megakadályozzon. Nem lehet és nem szabad ezen tényekkel szemben arra a fatalistikus álláspontra helyezkedni, melyet a régibb osztrák doktrina — Protobevera szerint — oly jellemzően fejezett ki, midőn azt követelte, hogy az általa elfogadott tanból folyó károkat és hátrányokat az emberi törvényhozás gyarlóságának kell betudni.* Ebben megnyugodni nem lehet. Nem az életet kell áldozatok és csonkítások árán a meglevő jog Prokrustes- ágyába erőszakolni, hanem ellenkezőleg a jogtörténetben is uralkodó fejlődési törvények erejénél fogva a jogszabályokat kell módosítani és kiegészíteni az élet alakulataihoz és szükségleteihez képest. П. Azon három törvényjavaslat közül, melyeket Dr. Schreyer Jakab az igazságügyi miniszter megbízásából a csődtörvény revisiója és kiegészítése tárgyában kidolgozott, «a fizetésbeszün* Steinbach, Commentar zu den Gesetzen von 16. März 1884. über die Anfechtung von Rechtshandlungen etc. Wien. 1884. 1. lap. 83
