Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
8 kozó szabálya, hogy csak az perelhet, ki a rendelkezésre jogosult, summa injuria és az eredeti czimzettnek meg kell adni a perlési jogot, habár a jelen szabály szerint arra nem is volna jogosítva. Azon szabály sem állhat meg feltétlenül, hogy a másodpéldány nélkül feladó csak czimzett beleegyezésével perelhet, mert különben a czimzett átvételi késedelme vagy a másodlat elveszése egészen meghiúsítaná a szavatosságot. íme tehát két kivétel a fenti általános elv alól. A passiv legitimácziót minden a szerződésből eredő követelésre nézve a 27. §. állapítja meg s itt az van mondva, hogy: «csak az első vagy azon vasút ellenében érvényesíthető az igény, mely az árut a fuvarlevéllel legutoljára átvette, vagy a melynek vonalán a kár keletkezett». Ezek közt választhat felperes, de ha már egyszer választott, ez által megszűnt választási joga és pedig a kereset megindításával. Közbeeső vasutat tehát óvatos felperes csak akkor fog perelhetni, ha egészen biztos abban és be tudja bizonyítani, hogy a kár ott történt; miután, ha ez nem történt, akkor egészen elveszti kereseti jogát. A kereset csak azon államban indítható meg, a melyhez az illető vasút tartozik, de nem ép a vasútra illetékes bíróság előtt. Hogy melyik előtt, a belső jog határozza meg. Viszontkereset vagy kifogás útján ugyanazon fuvarszerződésből a többi vasút ellen is lehet keresni. A mennyiben az egyezmény nem intézkedik, az eljárásra a perbíróság joga irányadó. Nem a bíróság joga irányadó, a fuvarlevél bizonyító ereje, a vasutakat a felelősségre nézve terhelő bizonyítási teher, a felelősség korlátozása, a passive nem legitimált vasutak elleni kifogás és visszkereset, a megszűnt vagy elévült igények érvényesítése és a visszkereseti pereljárásra nézve. Megemlítendő itt, hogy az eredeti svájczi javaslat a szabad bizonyítás elvein alapult. De ezek nem mentek keresztül. Az eljáró bíróság törvényei szerint végrehajtható Ítéleteknek minden szerződő államban végrehajthatás biztosíttatik (a mi óriási vívmány), még pedig a nélkül, hogy az ítélet tartalma anyagilag megvizsgálható volna. Ez még akkor is áll, ha a bel- jog a megvizsgálást kívánja. 70