Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
27 meg nem engedi. Minthogy az egyezmény absolut hatályú, oly kiterjesztő magyarázatnak, mely az elveszés vagy megsérülés «setére vonatkozó korlátozást megengedi, nincs helye, mert ez ellenkeznék az egyezmény alapelveivel. Az, hogy speczial-tarifa mellett a szállítási határidő meghosszabbítható, ezt nem alte- rálja, mert a határidő meghosszabbítására az államokat maga az egyezmény hatalmazza fel; 2. mert a tárgyalások egész története mutatja, hogy a határidőért való felelősség semmi kapcsolatba sem hozatott az elveszésért való felelősséggel, attól külön és eltérően szabályoztatok, a kettő közt tehát analógiát vonni nem lehet. Megemlítendő itt még egy érdekes novum. Az egyezmény t. i. megengedi, hogy a kártérítéstől 6°/o kamat követeltessék. Miután eddig a müveit államok egyikének fuvarozási joga sem tartalmazott perjogi szabályokat, ennélfogva a nemzetközi egyezménynek egyik lényeges és szép újítása az, hogy perrendi szabályokat állapít meg. E szabályok a közigazgatási reclama- tióra nem terjednek ki és a vasutak egymásközti visszkeresetére vonatkozó eljárás részleteinek megállapítását is nagyobbrészt a vasutak közti megállapodásokra bízták. Kezdjük az illetékességi szabályokon. Ezek az első tei’v szerint csak a kártérítési igények érvényesítésére vonatkoztak, ma minden, a szerződésből eredő igényre kiterjednek. Vannak azonban igények, melyek nem a szerződésből erednek, mi történjék ezekkel? Erről az egyezmény nem intézkedik. Ilyen igény általában minden, a szerződéskötésre vonatkozó követelés, pl. abból, hogy a vasút megtagadta a szállítást, ellene szegült a szállítási kényszer szabályának. Ilyenkor a belföldi jog kell, hogy irányadó legyen. Vitás az, hogy vájjon az egyezmény illetékességi szabályai lesznek-e irányadók azon keresetnél, mely abból ered, hogy a vasút a nem jogosultnak rendelkezését követte. Ha t. i. a feladó limesén a másodlat birtokában, a mint láttuk, nem jogosult az áru felett rendelkezni és a vasút ilyenkor szavatol a kárért az átvevőnek. Mi történik, ha az áru útközben van és a feladót illeti meg a rendelkezés? Czimzett nem perelhet a kárért és sohasem fog perelhetni, ha feladó más személyt jelölt ki átvevőként. Itt tehát az egyezménynek az activ legitimation! vonat69
