Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
az a körülmény, hogy a bevallott összeg csak egy és ugyanaz lehet mindkét esetben és hogy a két esetben teljesítendő kártérítésért csak egyszer fizetendő a fuvardijpótlék. A második nézetet azonban az támogatja, hogy az egyezménynek 38. cz.-e és 40. czikke külön-külön emlékezik meg az elromlás és a határidő-túllépés esete alapján érdekbevallás mellett követelhető kártérítésről. E két határozmány nem utal egymásra és a végrehajtási határozmányok is csak egyszer a 38. cz.-kel való vonatkozásban emlékeznek meg az intézményről, a fuvarlevelén csak / e egyféle érdekbevallásra van hely. Es mégis ismer az egyezmény érdekbevallást megromlás és határidő-túllépés esetében, tehát két kategóriát. Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egyezmény csak egy érdekbevallást akart létesíteni, nem akart foglalkozni a két eset cumulatiójával, mert hisz az egyáltalán ritka, a teljes elveszés pedig, a hol az érdekbevallás legnagyobb jelentőségű, a határidő-túllépéssel nem concurrálhat. Azon esetre pedig, ha a cumulatio bekövetkezik, mindkét jogczim alapján meg akarta, úgylátszik, adni az egyezmény a kártérítést olyformán, hogy a bevallott összeg kétszer képezze a maximumot. Az tény, hogy az egyezmény nem akart két külön érdekbevallási formát teremteni, mert különben a második esetet is külön szabályozta volna és a fuvarlevelén is megfelelő rovatot is nyitott volna a második érdekbevallás számára. Végre nézetem mellett szól a két érdekbevallás külön természete. Az egyik a normalis kártérítéstől független, a másik ezt magában foglalja. A két intézmény nyilván eltérő jogi jelleggel bir, bár ugyanazon formát mutatja. A két érdekbevallás lényegét az egyezmény eltérő jogi természetéhez képest külön is szabályozta a 38. és 40. czikkben. Ellenben a közös formát csak egyszer. A fuvarlevélben és az említett 9. cz.-ben. Hogy a gyakorlatban mily következményekre vezethet az érdekbevallás annak megvilágítására, legyen szabad egy példát felemlítenem. Tegyük fel, hogy a Vaskapunál eszközölt furatásokhoz Francziaországból egy új találmányú fúrógépet hozatnak. A fuvardíj 1000 frankot tesz. A gyáros azon esetben, ha bizo67 25
