Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
24 kártérítés megállapítása igen bonyolult és nehézkes. Általában a fuvardíjnak bizonyos hányada téríttetik meg. Nincs különbség téve gyors és teheráru közt, az eddigi kártérítésmentes 24 óra mellőz- tetett, mert ez a szállítási határidő meghosszabbítására vezetett volna. A kártérítés korlátozása special-tarifa útján sincs megengedve. Ez csak a határidőt hosszabbíthatja meg. Az itt előforduló érdekbevallásnál meg van az eddigi viszásság, hogy az a bevallás nélküli kártérítést is magában foglalja és ezért is dij fizetendő érdekbevallás esetén. A kár bizonyítása nélkül egy igen komplikált, lótraszerüleg emelkedő skála szerinti kártérítés van biztosítva. Ennek maximumát képezi a fuvardíj fele, minimumát a fuvardíj 7m része. Ha beigazoltatik a kár, akkor az egész fuvardíj erejéig terjedő összeg megtérítendő. Mindez áll akkor, ha szállítási érdekbevallás nem történt. Ha érdekbevallá3 történt, akkor ismét napok szerinti megállapított, de az előbbinél kétszer nagyobb hányadok téríttetnek meg. A minimum a fuvardíj, mindez a kár bizonyítása nélkül. Ha a kár bebizonyíttatik, akkor az egész bevallott összeg megtérítendő. E 40 cz.-nek jelen- töséges zárpontja van, melyben az mondatik, hogy a kártérítés nem haladhatja túl a bevallott érdekösszeget. Ez annyit jelent, hogy az érdekbevallás fejében követelhető kárpótlásnak legalább is akkorának kell lennie, mint az egész fuvardíj felének, különben tárgytalan lehet, a mint az egész határidő, vagy annak fele túl van lépve. De még fontosabb következményre vezet e szabály, ha összevetjük azzal, hogy csak egyféle érdekbevallásról szól az egyezmény, mely épúgy vonatkozik a határidő túllépése, mint az elveszés és megromlás által okozott kárra. Mert ha az érdekbevallás közös, akkor annak maximalis összege irányadó mindkét esetből származó kártérítésre nézve. Ez kótféleképen képzelhető, vagy úgy, hogy csak egyszer vétetik figyelembe a bevallott összeg, még ha a megromlásból és határidő-túllépésből eredő kár összetalálkozik is és mind a két czimen együttvéve nem követelhető nagyobb összeg, mint a bevallott. Vagy úgy, hogy a bevallott összeg kétszer fizettetik meg egyszer megromlás és egyszer határidő-tiíllépés czimén. Az első felfogás mellett szól magának az intézménynek egysége, mert az egyezmény csak egyféle érdekbevallást ismer. Továbbá (56