Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
'21 a vasút vagy számára más valaki birlalja (a mi szintén újítás), szintén az illető ország beljoga szerint bírál tátik el. E tekintetben jogegységet teremt az egyezmény, mert sok államban, így az egész franczia jog vidékén tulajdonkép zálogjog nem volt az árura, a fuvardíj és egyéb ily kiadások tekintetében, hanem csak retentio vagy privilégium. Droit de suite most sincsen. Nevezetes, hogy a czimzett az áru átvételekor, a tárgyalási jegyzőkönyv szerint, nincsen jogosítva az árút megtekinteni. A mi a zálogjog hatályát illeti, erre nézve az illető ország törvényei irányadók. Az utolsó vasút valamennyi nevében a kényszerközösség alapján beszedi a fuvar- és vámdíjat, utánvétet, kötbirságot, avisálási dijat és a dispositio költségeit. Ha kiszolgáltatási akadály forog fenn, feladó azonnal, tehát távirati úton is értesítendő és rendelkezése kikérendő. Hogy utóbbihoz kell-e másodlat, a belső jog szerint bírálandó el? Az áru elveszése esetén, vagy ha ennek gyanúja forog fenn a vasút megállapításra, teljes elveszéskor jegyzőkönyv felvételére köteles, késés esetén nem. Legérdekesebb és sarkalatosabb tételeit képezik a berni egyezménynek a kártérítésre vonatkozó szabályok. Itt a két végletet a franczia és német jog képezte. Az első még a lucrum cessans megtérítésének is helyt adott, az utóbbi pedig a felelősségnek maximalis értékre való korlátozását engedte meg. A berni egyezmény ezen elvek egyikét sem fogadta el. A berni egyezmény a tényleges kereskedelmi érték megtérítését vette alapúi az áru elveszése esetén. Megengedte azonban, hogy ezen értéken túl a lucrum cessans is biztosítható legyen érdekbevallás útján. Ez egészen új intézmény s nem azonos azon értékbevallással, mely eddigi fuvarozási jogunkban is gyakorlati volt különösen a határidő túllépésére vonatkozólag. A határidő elmulasztásánál is kiegyenlíttetett a két véglet közti ellentét, mely abból állt, hogy a franczia jog itt a receptum elveit alkalmazta, míg a német megelégedett a rendes kereskedő gondosságával. A részletekre áttérve, a következők jegyzendők meg: A szavatosságra nézve az az általános szabály áll, hogy a vasút felelős ea
