Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
20 nyát előmutatja (a vasút az e nélkül elfogadott rendelkezésért a czimzettnek felelős); 2. ha e rendelkezést a feladási „állomás útján tette meg; 3. ha a nyilatkozat az előirt minta szerint Írásban tétetett meg és ez a fuvarlevél másodpéldányon isiné- teltetett. Utóbbinak hiánya azonban, mint a Ill-ik berni értekezlet jegyzőkönyvéből kitűnik, nem semmiségi ok. Végre az összefoglalt két eset közül az elsőben csak akkor vehető figyelembe feladó rendelkezése, ha ez által az áruforgalom rendes menete nem zavartatik. E kellékek tulajdonképen csak az olyan rendelkezéshez szükségesek, a melylyel a czimzett személye vagy a rendeltetési hely változtattatik meg. Az eredeti rendeltetési helyen túl fekvő hely kijelölése nem utólagos rendelkezés, hanem új szerződés. A másodlat a rendelkezéshez nem föltétlenül szükséges, hanem csak annak igazolására való, hogy feladó még nem mondott le a czimzett javára a rendelkezésről. Vagyis, a másodlat hiánya esetén (pl. ha ellopták) a feladó habár ezt az egyezmény nem mondja ki, rendelkezhetni fog ha kimutatja, hogy a másodpéldányt nem adta át czimzettnek. Különben az egész rendelkezési jog illusorius volna. -—• Ha a másodlat vagy az áru czimzettnek átadatott, vagy ha utóbbi ez iránt keresetet indított, feladó rendelkezése megszűnik. Czimzett azonban csak az áru megérkezése után (vagy a mint azt átvette, vagy a mint e végből keresetet indított) fog rendelkezhetni. A rendelkezés egyéb esetei, pl. az utólagos utánvét nincs szabályozva. Forgalmi zavarok esetére a fentieken kívül az említendő, hogy feladó a másodpéldány nélkül vissza sem léphet a fuvarozási ügylettől. A rendelkezésre vonatkozó szabály az egyezmény legelhi- bázottabb szabályainak egyike. A svájczi jog czélszerübb elveinek elfogadása a németek csökönösségén akadt fenn. Megjegyzendő még, hogy az említett kereset beadása és kézbesítése közt még a feladó rendelkezhetik. Az áru kiszolgáltatása körüli eljárás nem bir nagy érdekkel, mert hiszen annak legnagyobb része és épen a részletek a bel- jogra bízatnak. így az értesítés, kiadás, hazaszállítás, utánmérés és fekbér kérdései. A zálogjog, mely addig áll fenn, míg az árut 62