Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)

Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]

4 ben szaporodtak. Ez által oly bonyolultakká lettek a vasúti jog­viszonyok, hogy azokat a laikus, sőt a jogász is, a ki nem practicus vasúti, alig képes áttekinteni. Es mivel ma e fejlődés még folyton tart, sőt fokozottabb mérvben érvényesül, ez az ok bátorít engem, kinek a jog terén is érvényesülő munkamegosz­tás folytán bivatásszerüleg a vasúti joggal kell foglalkoznom, arra, hogy Önök előtt, tisztelt teljes-ülés! oly tárgyról értekez­zem, a mely már országunk törvényei közé van iktatva, de a mely talán épen speeziális vasúti vonatkozásánál fogva megérdemli, hogy egy szakmájánál fogva vasúti ügyekkel foglalkozó jogász által, a vasúti gyakorlat lámpásával, mindazonáltal jogi szem­pontból megvilágíttassék. A vasúti jog magában véve is már egy nemzetközi vonás­sal bir. Mint mindazon életviszonyok, melyek kiválókig a ter­mészet valamely erőjének kihasználásán alapszanak, a vasúti üzem is magán hordja a természettörvény egységességének jel­legét. Épen ezért a vasúti üzem viszonyait szabályozó vasúti jog is a legkülömbözőbb államokban bizonyos fokig egyöntetű, és ez talán egyik oka annak, hogy a jognak ezen terén létesült legelőször is egy nemzetközi kódex. De ezen alkotást is hosszú vajúdás előzi meg, mert hiszen a vasúti jog fejlődése is csak olyan, mint minden új jogintéz­ményé, a mint ezt a nemzetközi kódex kifejlődésének előményei is mutatják. Magából az életviszonyokból mint anyagból vették eredetüket ezen jogszabályok és itt is kezdetben azon nehézkes kísérletekkel találkozunk, hogy az új életviszonyokat a régi jog­elvek alapján igyekeztek szabályozni. Kerestek szabályt az új viszonyok számára, de honnan vették volna e szabályokat? A római jogot e helyen nem érvényesíthették, mert a receptum elve itt már szűknek bizonyult. Ha még akkor, a midőn a szá­razföldi fuvarozást szabályozta a franczia törvényhozás s a receptum elvét akczeptálta alapul, ez elég lehetett; már mikor a vasúti intézményre akarták a receptum elvét alkalmazni, ez elégtelennek bizonyult. Megtörténtek a kísérletek arra, hogy a viszonyokból magukból meríttessék azok jogi szabályozása. Mily naivak e kísérletek! Az 1836. évi november 3-án kelt porosz vasúti törvény 25. §-ában a vasútnak mint fuvarozónak egész felelősségét azon egyszerű elvben állapítja meg, hogy :

Next

/
Oldalképek
Tartalom