Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
«a vasút felelős minden a fuvarozás közben beállott kárért, kivéve, ha azt a feladó hibája vagy «vis major« okozta». Ez az egész fuvarozási jog! Nemkülönben az 1836 : XXY. magyar t.-cz. is 8. §-ában, miután azon kártérítésről szólt, melylyel a vasúti vállalkozók a vasút építése alkalmával tartoznak annak, kinek területén azt építik, megelégszik azzal, hogy ugyanily módon felelőssé tegye a vállalkozót az emberei által másoknak okozott károkért is. Miután az államoknak nem sikerült szabályozniok a vasúti intézményt első csiráiban, a fuvarozási ügyletet illetőleg maguk a vasút-vállalatok vették kezükbe a dolgot. Ismeretes, hogy az 1846-ban megalakult német vasúti egyesület már 1847-ben egy normativumot bocsátott ki a személyek, podgyász, jármüvek, valamint élő állatok szállítására nézve s ezt 1850-ben követte egy másik szabályzat, mely az árúszállításról szól. E két szabályzat szolgáltatta alapját a későbbi vasúti üzletszabályzatnak, mely 1874-ben lépett életbe. Időközben megalkottatott a német kereskedelmi törvény, melyre a régi vasúti üzlet-szabályzatok már szintén befolyást gyakoroltak, de a melynek csakis harmadik olvasásánál különíttettek el a vasúti jogra vonatkozó szabályok. E szabályok már preecisitás által tűntek ki és nem maradhattak visszahatás nélkül az 1874. évi üzletszabályzatra. Francziaországban még mindig a code de commerce van érvényben, mely 103—108. §§-aiban a receptumot alkalmazta jól-rosszul. Olaszországban, Belgiumban és Luxemburgban ugyanez a jog, Hollandia 1875. ápril 9-én a német kereskelmi törvénynyel azonos vasúti fuvarjogot léptetett életbe; Oroszországban egész a legújabb ideig semmi nyoma sem volt a fuvarozási jog szabályozásának. Svájcz az első állam, mely 1875. deczember 20-án kelt törvényével önálló úton iparkodott járni s némely tekintetben az egyesületi üzletszabályzat határozmányaitól és a német kereskedelmi törvénytől lényegesen eltér. Mindezen szabályok alig terjedtek tovább, mint a szállítási kényszer elvének a belforgalomban való statuálására. Arról szó sem lehetett, hogy a vasutak köteleztessenek a nemzetközi for47 f>
