Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
26 foganatosítására hivatott probate court, a ténykérdés eldöntését egy 6 tagból álló jury elé terjeszti, melynek verdictje alapján hoz a biró az atyai hatalom megszüntetése tárgyában határozatot. Ha a szülőknek büntetett előéletére alapított államhatalmi és társadalmi beavatkozás a családi életkörnek fentartott ügykörbe kizárólag vélelmen alapúi és pedig annak vélelmezésén, hogy bizonyos bűntettes egyének vagy nem képesek másoknak akár csak a családban is jó példával előljárni vagy hiányzik bennök az erre vonatkozó akarat és szándék, a míg tehát ezen esetekben tulajdonképen csak valószínű de még nem létező veszélynek elhárítása képezi a beavatkozás czélját, —- addig a szülőknek egyéb állapotára, foglalkozására és eljárására alapított közgyámkodás már határozottabban a társadalmi védelem alakját ölti. Innen van, hogy a gyermekvédelem érdekében világszerte alkotott törvények szabály szerint mellőzik a szülők büntetett voltának oly körülményként való külön felemlítését, mely a gyermeknek a társadalom gondozása alá való fogadásának önálló czímét képezné. Legjellemzőbb erre vonatkozólag az angol industrial schools act, mely a protection de l’enfance első és tökéletes mintaképe, de a bűntettes szülők gyermekeiről külön nem intézkedik parancsoló alakban, hanem a helyett kimondja, bogy industrial school-ba oly gyermek is elhelyezhető, kinek egyik-másik szülője elítéltetett, ki bizonyos bűntett miatt már két ízben elitéit asszony gyermeke. Igaz, hogy azon gyermekek, kiknek szülőik kényszermunka vagy börtönbüntetést szenvednek, az elhagyatott és árva gyermekekkel egy szempont alá foglaltatnak s számukra az industrial schools kapui önkényt megnyílnak, de a mint a szülők kiszabadulnak «cessante causa cesset lex ipsa». Ha azonban szabad hitelt adnom annak, mit Lehr «élémants de droit civil anglais» (Paris, 1885) czimű munkájában állít, hogy t. i. a legfőbb bíróság három osztályainak egyike az u. n. Cour de Chancellerie mindakkor, valahányszor úgy találja, hogy a gyermekek szülőiknek hatalma alatt szemelveikre vonatkozólag imminens veszélynek vannak kitéve, tőlük ezen hatalmat elveszi és másokra bízza, akkor az industrial school act-nek előbb kiemelt hiánya paralysálva van. A magam részéről is abban a nézetben vagyok, hogy annak megállapí26
