Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)

Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]

lása: mely esetben veszítik el a bűntettes szülők gyermekeik fe­letti hatalmukat, mint a büntetésnek egyik szükségszerű követ­kezménye, a büntető törvénykönyvben igényel helyet, míg a tulajilonképeni gyermekvédelem kérdése legczélszcrüebben külön törvényben nyerhet megfelelő megoldást. A modern büntető tör­vénykönyvek levetették már korábbi jellegüket, midőn a bün- cselekvények és a reájuk kiszabandó büntetések lexikonjait ké­pezték ; a büntető politika egynémely árnyalata, mint különö­sen a fiatal s a visszaeső bűntettesekkel szemben a tudomány által tanácsolt s a gyakorlatban bevált bánásmód nem a tételes büntetőjognak, hanem a büntetési politikának képezi'tárgyát és mennél körültekintőbb figyelemben részesíti az előbbi az utób­binak tételeit, annál tökéletesebb és haladottabb álláspontot képvisel. Hiszen a kettő egymással válhatlan kapcsolatban és folytonos kölcsönhatásban áll, együttes érvényesülésök által megteremtik a büntető jogtudományt, a science pénale-t, punish­ment and prevention of crime. Habár fogalmilag a politika megelőzi a tételes jogalkotást, mégis a bosszú elméletén felépült büntető jogrendszert a büntető politika csak az utolsó század óta kiséri, a mióta felismerték, hogy a bünténykedés nem egyes véletlen tünemény, melynek esetről-esetre való repressiója az egyénben megingott erkölcsi egyensúlyt helyre állítani nem alkalmas, még kevésbbé elegendő a jogi rendnek jövőben való sértlietlenségének biztosítására. A tételes büntetőjog a büncse- lekvényt mint egy tilalmi vagy parancsoló törvény megszegését tekinti, az arra kiszabott büntetésnek alkalmazását elrendeli és ezzel hivatásának megfelelt. Ellenben a büntető politika a cri- minalitásnak mint állandó jelenségnek előzményeit és okait fürkészi, feladatát első sorban azoknak megszüntetésében telje­síti és a büntetésben csak egyik eszközt látja a bűncselekmé­nyek repressiójára, melyet szükségesnek tart a nélkül, hogy an­nak alkalmazása által az államhatalmi processus tartalomkörét kimerítettetek tekintené. Természeténél és rendeltetésénél fogva tulajdouképeni rendszere a megelőzés, melynek elveit úgy a büntetési rendszer megalkotásánál, mint azon intézmények léte­sítésében avagy fennállóknak czélja szolgálatában való átalakí tásakor javaslatba hozza, melyektől a criminalitásnak mint tár­sadalmi jelenségnek megszüntetését vagy legalább megszarítá­27 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom