Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
lása: mely esetben veszítik el a bűntettes szülők gyermekeik feletti hatalmukat, mint a büntetésnek egyik szükségszerű következménye, a büntető törvénykönyvben igényel helyet, míg a tulajilonképeni gyermekvédelem kérdése legczélszcrüebben külön törvényben nyerhet megfelelő megoldást. A modern büntető törvénykönyvek levetették már korábbi jellegüket, midőn a bün- cselekvények és a reájuk kiszabandó büntetések lexikonjait képezték ; a büntető politika egynémely árnyalata, mint különösen a fiatal s a visszaeső bűntettesekkel szemben a tudomány által tanácsolt s a gyakorlatban bevált bánásmód nem a tételes büntetőjognak, hanem a büntetési politikának képezi'tárgyát és mennél körültekintőbb figyelemben részesíti az előbbi az utóbbinak tételeit, annál tökéletesebb és haladottabb álláspontot képvisel. Hiszen a kettő egymással válhatlan kapcsolatban és folytonos kölcsönhatásban áll, együttes érvényesülésök által megteremtik a büntető jogtudományt, a science pénale-t, punishment and prevention of crime. Habár fogalmilag a politika megelőzi a tételes jogalkotást, mégis a bosszú elméletén felépült büntető jogrendszert a büntető politika csak az utolsó század óta kiséri, a mióta felismerték, hogy a bünténykedés nem egyes véletlen tünemény, melynek esetről-esetre való repressiója az egyénben megingott erkölcsi egyensúlyt helyre állítani nem alkalmas, még kevésbbé elegendő a jogi rendnek jövőben való sértlietlenségének biztosítására. A tételes büntetőjog a büncse- lekvényt mint egy tilalmi vagy parancsoló törvény megszegését tekinti, az arra kiszabott büntetésnek alkalmazását elrendeli és ezzel hivatásának megfelelt. Ellenben a büntető politika a cri- minalitásnak mint állandó jelenségnek előzményeit és okait fürkészi, feladatát első sorban azoknak megszüntetésében teljesíti és a büntetésben csak egyik eszközt látja a bűncselekmények repressiójára, melyet szükségesnek tart a nélkül, hogy annak alkalmazása által az államhatalmi processus tartalomkörét kimerítettetek tekintené. Természeténél és rendeltetésénél fogva tulajdouképeni rendszere a megelőzés, melynek elveit úgy a büntetési rendszer megalkotásánál, mint azon intézmények létesítésében avagy fennállóknak czélja szolgálatában való átalakí tásakor javaslatba hozza, melyektől a criminalitásnak mint társadalmi jelenségnek megszüntetését vagy legalább megszarítá27 27