Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
25 kék erkölcsössége szülőik viselkedése által veszélyeztetik. A leg- dicséretre méltóbb részletességet ezen tekintetben a már többször idézett 1889-ki franczia törvény követi, mely eltekintve attól, hogy a saját gyermekeik ellen vagy azokkal egyetemben elkövetett büntettek és ismételten elkövetett vétségek valamint a kiskorúaknak kéjelgésre való csábítás miatt kétszer történt elitéltetés esetében általában az atyai hatalom elvonását előírja, a bíróság belátására bízza ugyanezen rendszabálynak alkalmazását a szülök bűntettes voltára való tekintettel a következő esetekben : 1. midőn a szülők az állam biztonsága ellen irányuló bűntettben akár mint tettesek akár mint segédek közreműködtek és e miatt örökös vagy időleges kényszermunkára vagy fegyházbüntetésre ítéltettek; 2. midőn a szülők gyermekek lefoglalása, eltitkolása, kitétele vagy elhagyása avagy csavargás miatt kétszer elítéltettek; 3. midőn a szülők, kik iszákosság miatt már egy ízben elítéltetvén, egy éven belül visszaesőkké váltak és az iszákosság büntetéséről rendelkező 1873. évi január 23. törvény értelmében újólag megbüntettettek avagy azon 1874. évi deczem- ber 7-ki törvénynekrendelkezései értelmében lettek elítélve, melynek tárgya «la protection des enfants employés dans les professions ambulantes» és mely 16 éven aluli gyermekeknek oly egyének részére való átengedését tiltja, kik «exercant les professions d’acrabate, saltimbanque, charlatan, montreur d’animeus ou directeur de cirque» ; 4. midőn a szülők bár csak első ízben kiskorúaknak kicsapongásra való serkentése miatt ítéltettek el és a franczia kamara egy 1863-ki törvény tárgyalása alkalmával kimondván, hogy az «excitation á la débauetre» idegen gyermekekkel szemben elkövetve is az arra kiszabatni rendelt összes joghátrányokat vonja maga után, így a gyermekei feletti hatalma elvehető a bíróság cognitiója folytán azon szülőtől is, ki másnak gyermekeit csábította kicsapongó életmódra. A most ismertetett franczia törvényhez legközelebb áll Michigan államának azon törvénye, mely a franczia Eoussel-féle javaslat alapján készült és ez államban 1889-ben lett életbe léptetve; tartózkodom a törvény részleteinek ismertetésétől, mert ezzel nagyobb részt ismétlésekbe kellene bocsátkoznom és mint különös jellemvonását csak azt említem, hogy azon esetben, midőn akár a gyermek képviselője, akár a vádlott szülő kívánja: a törvény 25
