Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)

Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]

18 megfejtésének lényeges feltételét képezi financiális oldalának helyes kezeltetése; mert az atyai hatalomnak hatósági helyette­sítéséből a dolog természeténél fogva felmerülő költségeknek a közületi testületek által leendő átvállalása egy-könnyen vissza­élésekre vezetend, midőn a lelkiismeretlen szülőket hatalmukkal való szándékos visszaélésekre csábíthatja, hogy ezáltal a gyer­mekek eltartásának gondjától szabaduljanak, míg a szülők tartási kötelezettségének feltétlen épségben tartása a hatósági védelem elvét illusoriussá fogná tenni mindakkor, valahányszor a szülők az abból származó költségek viselésére képtelenek. Mindezen kérdéseknek tárgyalása a felvetett kérdés keretén kívül esik, ezen alkalommal csupán azon elvnek általános jelzésével kívánok foglalkozni, melynek a gyakorlati életbe való bevezetése által a gyermekeknek erkölcsös neveltetése szülőik indolentiája daczára, sőt azoknak akarata ellenére is minden körülmények között biz­tosítható. II. Általános elvként a szülői hatalommal járó, de akár gond­talanul akár szándékosan elhanyagolt kötelezettségeknek a ma­gasabb társadalmi körök által való átvételét állítom föl; a hol a társadalmi szervezkedés előrehaladott és a társadalom hajlandó a gyermekvédelem ügyével egybekötött terheket elvállalni, ott az állam tevékenysége a fentebbi elv törvénybe iktatásán kívül arra szorítkozhatik, hogy — a mennyiben a szülők a társadalmi közbenjárás jogosultságát el nem ismerik — közegei által annak szükségességét esetről-esetre hatósági tekintélylyel megállapítja, és a főfelügyeleti jogot gyakorolja a társadalmi körök tevékeny­sége felett. Ellenben a társadalom közönyössége ezen feladatkör irányában nem menti fel az államhatalmat a jövő nemzedéknek védelme és gyám oldása tekintetében fennálló kötelmeinek hív teljesítése által és kötelességévé teszi saját hatáskörébe és köz­vetlen kezelése alá fogadni a gyermekvédelem ügyét éppen úgy, a mint hivatása tudatában élő állam nem tolhatja el magától a népnevelés ügyét, habár azt túlnyomó részben a kisebb társa­dalmi körök gondozzák. A társadalmi gyámkodásnak bármelyik alakzata vétessék egyébiránt alkalmazásba, állami törvényes 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom