Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
19 rendelkezésre van szükség aimak köztekintélyü megállapítása tekintetében, hogy a szülői hatalom gyakorlásával egybekötött kötelezettségeknek teljes megszegése avagy teljesűésöknek. elhanyagolása esetében, a gyermekek a társadalom védelmébe fogadtatnak és a tökéletlenül gyakorolt és illetve rendeltetésből kivet- köztettetett atyai hatalom megszűnik. A társadalmi védelem szükségességének előfeltételeit, ha nem is felsoroló módon, de legalább is a feltételek általános csoportosítása által szintén a törvényben kell megállapítani és ebből a szempontból a gyermekvédelem elvének meghonosításánál kettős álláspontot kell elfoglalni. Mert a társadalmi védelem hivatásának félreismerését jelentené, ha annak köre kimerítettnek tekintetnék azon gyermekek gondozásának a különböző társadalmi körök részéről való átvételében, kik erkölcstelen a vág}7 teljesen hiányzó nevelésüknek már kézzelfogható tanúságát szolgáltatták, avagy kiknek szülőik ellenében kétségtelenül meg lett állapítva, hogy gyermekeiket erkölcstelen vagy bűnös pályára előkészítik. Való ugyan, hogy a feladatnak ez képezi legjelentőségteljesebb részét, de ha a gyermekvédelem ügyének szervezésétől a jövő nemzedék erkölcsi színvonalának emelését és megerősítését várjuk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azon gyermekeket sem, kiknek nevelésére és fejlődő életfelfogására szülőiknek állapota, foglalkozása és magaviseleté folytonos és a legtöbb esetben biztos veszélyt rejt magában, lxrbár a nevelés, a melyben részesülnek, legalább külső látszatra teljesen kifogástalan. Azon eseteknek kimerítő részletezése, melyekben magában véve, az egy bizonyos atyától, anyától való leszármazás és azoknak körében való állandó tartózkodás elegendő jogczím a gyermeknek a társadalom védelmébe való fogadására, az életkörülmények sokféleségénél és azoknak ugyanazon feltételek mellett is különböző alakulásánál fogva, tételes törvénybe nem foglalható; ez kimerítette feladatkörét, midőn általános elvként állítja fel, hogy a gyermekek erkölcsös és jogtisztelő neveltetésének veszélyeztetése is okot szolgáltat a szülői nevelőhatalom elvonására, annak esetenkint való eldöntését pedig, hogy ama veszélyeztetés tényleg fenforog-é: a bíróságra bízza. A szülőknek azon állapotaik közül, melyek egymagukban véve javasolják, hogy gyermekeik nevelése és felügyelete tőlük 2* 19
