Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
17 minő a gyermekvédelem problémája, írott malaszt marad, kiváltképen lia egy általánosan kötelező szabálynak felállítása helyett a gyakorlati esetek eldöntésének módja kizárólag egy oly hatóság discretiójára bizatik, mely összeállításánál és rendeltetésénél fogva jogi kérdésekben határozni hivatva nem lehet. Törvényhozásunk fogyatékosságán némileg segítene ugyan, ha a gyúrni törvény Ш. §-ában foglalt rendelkezés parancsoló alakba öltöztetnék ; azonban eltekintve attól, hogy a gyámhatóságod mai szervezetében fennálló szerzett jogok feletti bíráskodásra alkalmasnak nem tarthatom, a gyakorlati élet tapasztalatai által felszínre hozott és minden nemzet életébe, sőt mondhatni, létérdekébe oly mélyen belenyúló kérdésnek megfelelő és sikerrel kecsegtető megoldása, mint a milyent a jövő nemzedék sorsáról való gondoskodás képvisel, egy általános törvény egyetlen szakaszának rendelkezésétől nem várható. Különös társadalmi jelenségeknek szabályozása specialis törvényre tartozik, mely a kérdést minden irányban kimerítőleg megoldani van hivatva. Mert nagy tévedésben volna, ki azt hinné, hogy a protection de l’enfance merőben egy elvnek proclamálásában áll; nem szabad felejteni, hogy az atyai hatalomnak hatósági megszüntetése esetében egy természetinek nevezett szerzett jog eltörléséről van szó, a melynek feltételei gondos megállapodást igényelnek, mert különben fenyeget a veszély, hogy a szülői hatalom önkényének megtörése czéljából meghonosított intézmény annak helyébe államhatalmi korlátlan uralmat helyez, következményeiben sokszorta vészteljesebbet amannál. Egyfelől jogfosztás történvén az atyai hatalmat gyakorlókkal szemben, másfelől nevezetes és pedig terhes kötelezettségek liáríttatván az államhatalomra, gondos megfontolás utján kell megválasztani azon hatóságot, a mely az atyai hatalom megszüntetése tekintetében határozni leend hivatva és magától értődő dolog, hogy a jogorvoslatok útját a lehető szabadelvű mértékben nyitva kell hagyni. Az állami közvetlen gyámkodás gyakorlatának módja az egész kérdés megoldásának próbakövét alkotván, kiválóan gondos consideratio tárgyát fogja képezni annak eldöntése, hogy a gyámkodásra szoruló gyermekeknek védelme az egyes alkalmas családokba való elhe- lyeztetésü'k vagy külön e czélra felállítandó intézetek szervezése Által foganatosíttassák ? Végül a kérdés czélravezető és sikeres 2 17
