Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
16 1880. évi 37. t.-cz. 25. §-ának utolsó bekezdésének természetes következményeként az 1 évnél hosszabb tartamú szabadságvesztések tartama alatt a dolog természeténél fogva felfüggesztetik ugyan, de a büntetés kiállása után teljes hatályában akadálytalanul érvényesülhet. Gyárai törvényhozásunk általában véve sokkal kiválóbb gondot szentel a gyermek vagyoni érdekeinek, semmint erkölcsi fejlesztése biztosításának, mert addig, mig a gyermeke erkölcsiségét veszélyeztető szülő atyai hatalmától megfosztható ugyan, a nélkül, hogy ez általános szabályként állíttatnék fel, a tékozlás miatt gondnokság alá helyezett, hamis vagy vétkes bukás, avagy oly bűntett miatt elítéltetett atya, melynek alapján a vagyon hű vágj7 pontos kezelésére való alkalmatlansága alaposan feltehető: a gondnokság alól való fölmentés, illetőleg a büntetés kiállása után, kiskorú gyermekének vagyonát csak számadás terhe mellett és csak azon esetben kezelheti, ha a gyámhatóság ezt a kiskorú érdekében szükségesnek tartja (1877 : XX. t.-cz. 24. §-a). Éppen oly szembeszökő a különbözte- tés, mely az atyai, illetve gyámi hatalom gyakorlása tekintetében hazai törvényhozásunkban fennáll és melynélfogva a gyámság alatt álló kiskorúak kellő neveltetése aránytalanul hatásosabb biztosítékokkal van felszerelve, mint az atyai hatalom alatt állóké. Büntető törvényünk a hivatalvesztés következményei közé a gyámság elvesztését és illetve gyámi tiszt viselésére meghatározott időn keresztül való alkalmatlanságot is sorozza, ellenben az atyai hatalomtól való megfosztását keretébe nem fogadta; a gyámi törvény értelmében (43. §.) a botrányos életűek gyámságot általában nem viselhetnek és a büntető törvénykönyvek életbeléptetéséig a hamis vagy vétkes bukás miatt vagy a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel, más bűntett miatt elítéltettek is, gyámság viseléséből ki voltak zárva, ellenben úgy a botrányos életmódot folytató, mint a fegyházból kikerült szülő gyermeke feletti hatalmának gyakorlásában nem zavartatik. A már korábban előadottak után talán szükségtelen hangsúlyoznom, hogy sem a büntetőtörvénykönyvnek, sem gyámi törvényeinknek a gyermekek által szülőik ellenében igényelhető védelmök tekintetében elfoglalt álláspontját kielégítőnek nem tartom. Egy általános elvnek discret törvénybe iktatása oly sokoldalú és nyilvánulásaiban szétágazó kérdés szabályozásánál, ír»
