Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
11 könyvnek tervezete a szülői káros nevelés és befolyásolás megakadályozása érdekében a gyámhatóságot messzeható jogkörrel ruházza fel és azon czélból a szülői összes jogokat a haszon- élvezeten kívül megszüntethetöknek vallja, hogy Oroszországban kiváltképen a magánjótékonyság ezen a téren oly buzgalmat és tevékenységet fejt ki, melynek tekintetében az összes cultur államokat, Anglia kivételével, messze túlszárnyalja és hogy egy 1866 deczember 5-iki törvény szerint a védtelen gyermekek befogadására rendelt menhelyek elöljárói gyámoltjaik személye felett a felügyeletet és ellenőrzést azoknak elbocsátása után is gyakorolják, hogy a gyermekvédelem fontossága az amerikai államok figyelmét is felköltötte, melyek közül Michigan már 1871-ben, tehát 40 évi fennállásának idejében állított fel nevelő-intézetet, hová a gyermekek már két éves korukban is befogadtatnak és ott neveltetnek 12 éves korukig, a gyermek- védelem alapelvei pedig egy 1889-ki törvényben lettek lefektetve, hogy New-Yorkban és Californiában a különböző secták tartanak fenn intézeteket elhagyatott gyermekek részére, Ohio államában kerületi és kisebb közületi intézetek — Childrens homes és county infirmaries — állanak fenn ugyanazon rendeltetéssel, Indianában és az Unió legtöbb államában szegény- menlielyek — county poor house — teljesítik e feladatot: akkor talán sikerült némi homályos képét festenem azon universalis világra szóló küzdelemnek, melyet a föld müveit nemzetei jövő nemzedékeik érdekében az őket fenyegető veszélyek ellenében vívnak. Szükségesnek tartottam a külföld törvényhozásaira való talán kelleténél terjengösebb hivatkozást azért, mert annak idején, midőn a tárgyalt kérdésnek a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának kebelében való megvitatása indítványoztatott, hivatott oldalról komoly aggályok támasztattak annak oly értelemben való megoldása ellenében, a mint az a nagy cultur államok életében már testet nyert. Igazolni kivántam, hogy a szülői jogosítványoknak és azok neveltetési jogkörének megszüntetése nem egy merész phantasmagorion, hanem valósággal élő közönségesjog, melynek bevonulása előtt hazánk határait elzárni nem szabad. Nincs benne kétség, hogy a szülői hatalom a szülőknek legtermészetesebb joga, de nem szabad felejteni, hogy ezen n
