Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
25fizetés kifogása is, valamint nem különben, ha a követelés koholt, az adóssági okmány hamisított stb. stb. Pedig épen ilyen és hasonló esetekkel szemben szorul a megtámadott hitelező törvényes védelemre. Nézetem szerint e védelemben elegendő mérvben részesül a megtámadott hitelező és másrészről a megtámadási jog hatályos gyakorlása sem nehezíttetik meg, ha a megtámadási jogra nézve tervezett törvényes szabályok oly értelemben egészíttetnek ki, hogy a megtámadott félnek jogában áll a megtámadó hitelezővel szemben igazolni azt, hogy utóbbinak követelése fönn nem áll. Nem elég a megtámadott félnek a puszta tagadásra szorítkozni, hanem őt terheli a bizonyítás kötelezettsége mindazon kifogásokra nézve, melyeket a megtámadó hitelezőnek követelése ellen érvényesít. IV. Áttérek a csődtörvény módosításáról szóló törvénytervezetre, mely nem valamely új, szerves intézményt szabályoz, hanem a létező csődtörvénynek a gyakorlati élet tapasztalatai által felderített egyes részletbeli hiányait igyekszik orvosolni. Azon gyakran emlegetett visszásság, hogy a jelenlegi csődtörvény szerint a csődnyitás joghatálya a csődnyitást elrendelő bírói határozat kifüggesztése napjától veszi kezdetét, mely szerint tehát a csőd joghatályának kezdete egy segédhivatali cselekménytől függ, orvoslást nyer a tervezet azon intézkedésében, mely szerint a csődnyitás joghatálya azzal a nappal kezdődik, melyen a csődnyitást elrendelő bírói határozat meghozatott (2. §.). Ennek folytán a határozat meghozatala után az elrendelt csőd a csődkérő hitelezők elállása alapján többé meg nem szüntethető (22. §.). Kívánatosnak tartanám azonban oly intézkedés fölvételét akár a törvényszövegébe, akár a végrehajtási rendeletbe hogy oly esetben is, midőn a más helyen székelő felsőbíróság rendeli el a csőd megnyitását, a tömeg rögtöni zár alá vétele tétes- gék lehetővé és ezt távirati értesítés útján vélném elérhetőnek. Közel fekszik különben a veszély, hogy a fenyegetett adós — kit megbízottja az elintézés módjáról táviratilag értesít — a leltározásig mindent félre tehet. 103
