Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
26 A tervezet В—14. §§-ai a csődbeli megtámadási jogra vonatkozó szabályok kiegészítését és részben módosítását tartalmazzák. E fejezetnek legfontosabb újítása abban áll, hogy a megtámadási jog keretébe vonja a közadós által a csődnyitási kérvény beadását megelőző hat hónapon belül * létesített adásvételi-, csere- vagy szállítási ügyleteket, ha ezek oly körülmények között történtek, melyekből a másik félnek a hitelezőket károsító vagyonpazarlást kellett felismerni. A megtámadási jog keretének ezen kitágítását egyrészt feleslegesnek, másrészt veszélyesnek tartom. Feleslegesnek azért, mert a csődtörvény eddigi intézkedései elegendő védelmet nyújtanak oly jogcselekmények ellen, melyek a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal vagy az adós fizetésképtelenségének tudatával létesíttettek. Veszélyesnek pedig azért, mert abban a pillanatban, a mint a megtámadási jog alapján vagyon- elpazarlás czímén minden jogügylet megdönthetővé válik, a forgalomnak gyakran ok nélkül féltett biztonsága igazán veszélyeztetetté válik. Tanulságosak e kérdésre nézve azon phasisok, melyeken e szakasz az osztrák törvény bizottsági és parlamenti tárgyalásai alkalmával átment. Az osztrák törvény indokai is akként érvelnek e szakasz mellett, mint a mi tervezetünk. Kiindulnak abból, hogy a számos esetből levont tapasztalat szerint, különösen kereskedők és iparosok, ha vagyoni viszonyaik kedvezőtlenebbekké válnak és anyagi tönkük beálltától tartanak, gyakran fizetésképtelenségük beállta előtt úgyszólván elökészülnek a csőd megnyitására és minden eszközt felhasználnak, hogy hitelezőik kielégítési alapját csökkentsék. E czélból ily adósok vagyonukat minden áron értékesíteni igyekeznek, mert készpénzt a hitelezők elől legkönnyebben vonhatnak el. Ezen «értékesítési» ügyletek megakadályozását czélozza a jelen szakasz. De itt is csak az esetben gyakorolható a megtámadás, ha a másik fél az ügylet megkötésekor rossz hiszemben volt, a mit a tervezet feltételez, mihelyt az üzletben egy a hitelezőket károsító vagyoneltékozlást kellett felismernie. * A tervezetben tévesen: «hat hónappal megelőzőleg.» 104
