Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
23 Az az ellenvetés tehető még, hogy a hitelezők egyenlő kielégítési igényét a csődön kívüli megtámadás biztosítani nem alkalmas, mert a megtámadott jogcselekmény csődön kívül csak a megtámadó hitelezővel szemben válik hatálytalanná. Ezen ellenvetés annál fontosabb, mert nemcsak elméleti, hanem nagy gyakorlati jelentőséggel is bír. A tervezet ezen ellenvetésnek elejét veszi az által, hogy mindazon végrehajtásokat, melyek a megtámadott jogcselekmény által a hitelezők elől elvont vagyonrészekre a megtámadási törvény szerint a jogerejü Ítélet közhírré tétele előtt vagy azt követő hat hónap alatt foganatosíttatnak, egyidejűeknek tekinti. Ámde ezen rendelkezés egy másik intézkedést is von szükségszerűen maga után, mely magában a tervezetben világosan kifejezve nincs és ez abban áll, liogy a 7. §. esetében a megtámadott jogcselekmény nemcsak a támadó hitelezővel, hanem minden hitelezővel szemben hatálytalannak tekintendő, a ki a megtámadási kérelemnek helyt adó jogerős ítélet meghozatala után az illető vagyontárgyakra a végrehajtást kéri elrendelni, mert máskülönben vajmi könnyen állhatna elő azon helyzet, hogy a megtámadott jogcselekmény csak a támadó hitelezővel szemben mondatván ki hatálytalannak, a többi hitelező a kérdéses vagyonra nem is vezethetne végrehajtást és így utóbbiakra nézve a végrehajtások egyenlő rangsorozatának értéke illusoriussá válnék. A megtámadási jognak a tervezet által szándékolt kiterjesztése a csődbeli megtámadás minden esetére a gyakorlati élet követelményeinek is megfelel, mert mindazon jogcselekmények, melyek megtámadását a csődjog megengedi, a hitelezők kárára előfordulhatnak akkor is, ha csőd nem nyitható és így mindezeknek csődön kívüli megtámadhatása is az igazságnak •elutasíthatlan követelménye. Hogy szükséges és czélszerü-e a megtámadási jogot akár csak csődben, akár csődön kívül is, kiterjeszteni a tervezet 7. §-ának 4. pontjában említett vagyonelpazarlási esetekre is, azt a csődtörvény módosításáról szóló törvénytervezet ismertetésének illető helyén teszem vizsgálat tárgyává. Nem szándékom e helyütt a megtámadási törvénytervezet egyes intézkedéseinek részleteibe is bocsátkozni, de ismertetésem befejezése előtt nem hagyhatom említés nélkül a tervezet101
