Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)

Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]

1» (Art. 2.) A fizetésbeszüntetés idejének pontos megállapítása rendszerint nagy nehézségekkel jár és semmi ok sem forog fenn arra, hogy az adós és hitelezői a törvény kedvezményétől meg­úsztassanak azért, mert az adós kérvényét bármily oknál fogva e határidőn túl adta be. Szintúgy helyeslem, hogy az eljárás csak az adós kérelmére indítható meg, tehát sem hivatalból, sem a hitelezők kérelmére nincs helye. Az 1882. évi franczia törvényjavaslat ebbeli intézkedését a íranczia törvényhozás sem fogadta el. Még kevésbbé van helyén nálunk, hol tisztán egyességi eljárás czéloztatik, már pedig az egyességet az adósnak kell kezdeményeznie, a hitelezőnek jogá­ban állván, ha fizetésképtelen adósa az egyességi eljárást nem indítja meg, ellene a csőd megnyitását kérelmezni. Helyesek a javaslat 2. §-ának abbeli intézkedései is, melyekkel — emanczipálva magát a franczia és belga tör­vényektől, és eltérően a svájczi törvénytől is — nem éri be oly általános kifejezéssel, hogy az egyesség törvényes kedvezményét csak «szerencsétlen és jóhiszemű» adósok vehetik igénybe, ha­nem a csődtörvény 200. §-ának mintájára taxatíve sorolja fel azon eseteket, melyekben az egyességi eljárás megindítása ki van zárva. Az utolsó esetet az képezi: «ha az adós a hitelezők tőkeköveteléseinek kiegyenlítésére legalább 50 °/o-ot fel nem ajánl.» Ezen pont, mely tévesen van szövegezve és tulajdonkép azt akarja kifejezni: «ha az adós a hitelezők követeléseinek teljes kiegyenlítésére legalább a tőkeösszegek 50°/o-át fel nem ajánlja», minimális egyességi hányadot állapít meg, melyen alúl kényszeregyesség a csődön kívül nem létesíthető. A csőd­törvény tervezete annak idején a kényszeregyesség szabályo­zásánál mellőzte a minimális hányad megállapítását, de a kép­viselőház igazságügyi bizottsága e biztosítéknak szükségét látta és a törvényhozás ezen utóbbi nézetet szentesítette. Hazai viszonyainknál fogva e cautélát helyesnek és az 50 °/o-os hánya­dot megfelelőnek tartom. Ezen intézkedés mindenesetre elejét fogja venni annak, hogy hasonló állapotok álljanak he nálunk, mint Angliában, hol 1879-ben a Comptroller in Bankruptcy jelen­tése szerint (Mittermaier, Zeitschr. f. d. ges. Handelsrecht, 1882. 193. 1.) 4800 egyesség közül 1056 nem több mint 5 %-nyi egyességi hányadot eredményezett, habár másrészről nem hagy­93

Next

/
Oldalképek
Tartalom