Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]
s sem kísérel meg valamiféle egyezőséget kimutatni a két jelenség között. Azt sem kísérli meg Lombroso kimutatni, hogy miként van az, hogy egy oly állandó jelenség, a minő a bűnösség a társadalomban, két oly csak véletlenül találkozó körülmény hatása alatt keletkezhetik, mint a minő az atavismus és epilepsia. Lombroso azon véleményét tehát, hogy a bűnösök mind az atavismus, mind az epilepsia jellegét, ebben az alakban egy magában véve is homályos és el nem fogadható hypothesisnek kell tekintenünk. Megjegyzem itt, hogy Lombroso adatainak és eredményeinek ezen bírálatát nem kívánom egyébnek tekinteni, mint egy bírálat körvonalozásának. A Lombroso elleni ellenvetések részletes és pontos előadása ugyanis az orvostudományi ismeretek egész tárházát követeli meg, a melyeknek előadása jogászközönség elé nem való. Lombroso adatainak ezen bírálata után azt a kérdést kell felvetnem, hogy miután a Lombroso által elért eredmények felette megbizhatlanok, mit kell Lombroso érdeméül tekintenünk, mert ezen érdem a kérdés megfejtése tekintetében elért eredmény csekély volta daczára elég nagy. Az ő érdeme a kérdés helyes feltételében áll. A kérdés nála oly helyesen van feltéve, hogy ez magában véve elég volt arra, hogy egy új tudományágat, a cri- minologiát megalapítsa, és elég lett volna erre akkor is, ha a kérdés feltevését adatok egyáltalán nem is kisérnék. Lombroso ugyanis a büntetőjog alapkérdését a következő módon állítja fel: Vájjon az, a ki bűnt követ el, csak abban különbözik-e a többi emberektől, bogy bűnt követett el vagy pedig különbözik-e tőlük egyéb sajátságokban, a melyeknek a bűnelkövetés már csak eredménye ? A kérdés éppen oly helyes, mint mikor az orvostudomány azt kérdezte, hogy pl. a láz csupán a reszketés és melegség érzetében áll-e vagy pedig van-e annak valamely a test szervezetében másutt és mélyebben megtalálható alaptüneménye. És mihelyt e kérdés felvettetik, a felelet nem is lehet rá kétes, hogy t. i. minden esetre úgy áll a dolog, hogy a bűnös ember a normális embertől mélyebben különbözik, mint éppen csak az által, hogy valamely bűnt elkövetett. Tudjuk, hogy vannak biinösök, a kiknél a gyilkosság egyedüli indító okát az 8