Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]

9

képezi, hogy a vér látásában akarnak gyönyörködni. Tudjuk, hogy vannak bűnösök, a kik gyermekkorukban mutattak már olyan hajlamokat, hogy szülőiket s ismerőseiket minden ok nélkül, csupa kegyetlenkedésből megölni szerették volna. Olvasunk olyan esetekről, hogy egy gyilkos, miután két embert megölt, még kiment az istállóba és megölt nehány ökröt; vagy olyanokról, hogy egy tizenkét éves lány megölt egy hat évest egyedül azon czélból, hogy annak fülbevalója árából süteményt vehessen magának. Ha meggondoljuk mindezeket és meggondoljuk, hogy mindezen lélekállapot- formáktól a nyilvánvaló őrültség formájáig az átmenet fokozatos, akkor világosan kell látnunk, hogy a bűnös ember vagy legalább a bűnös emberek egy része a normálisoktól egyebekben is különbözik, mint éppen abban, hogy bűntettet követett el. Es ezen igazságnak felismerése fontosabb az új tudományos irány megalakulásása, mint az, hogy vájjon Lombrosonak a különbségeket helyesen sikerült-e megállapítania.

Nem akarom evvel azt mondani, hogy Lombrosonak kizárólagos érdeme van abban, hogy a kérdés így felvettetett. Az új \ tudományos iránynak, mely a sociologia igazságait ép úgy tekinti az okozatosság törvényeinek szempontjából, mint az astronomia vagy physika igazságát, természetes folyománya, hogy a bűncselekmény és a bűnös ember természetét ép úgy okok eredményeként fogják fel, mint a hogy minden egyéb jelenséget felfognak. És ezen felfogásnak természetes következménye azután az, hogy kutatják, hogy mi a legmélyebb oka annak, hogy némely emberek büncselekvényeket követnek el, és hogy milyen a bűnös ember testi és lelki structurája. Az olyan kutatások megkezdődése, mint a minők Lombroso munkáiban foglaltatnak, tehát természetes folyománya egy általánosabb tudományos iránynak. Lombroso érdeme és munkája az, hog}' az általános iránynak ezt a folyományát ő látta be leghatározottabban és egészen concret alakban és ő fogott hozzá magának a kérdésnek megoldásához.

Az, hogy e kérdés megoldásához hozzáfogtak, a büntetőjogtudománynak egy egészen új fázisát jelenti és az, a ki ehhez hozzáfogott és ezáltal az elméket a helyes megoldás útjára terelte, még akkor is igen nagy tudományos érdemet igényelhet magá9