Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
40 kell bírnia, a mi egységes fogalmát képviselje, azaz képviseletének kell lennie. (II. köt. 176. lap.) Az államnak törvényhozási, kormányzási és képviseleti központosításra van szüksége, a mi átfordítva a megkísértettük elemzés eredményeire, annyit tesz, hogy a szuverén akarat különböző funkcziókból áll, — Eötvösnél törvényhozásból és kormányzásból — tovább orgánumokra van szüksége e funk- cziók létrehozásához, mert hogy a képviselet alatt Eötvösnél a szervezetet kell értenünk, kétségtelen ; es hogy e funkczióknak összhangzó, e szerveknek egybevágó működése nélkül állam mint egész, mint személyiség fenn nem állhat. Montesquieu elmélete a hatalmak elválasztásáról tehát hamis és reakczió volt az ellen az állapot ellen, melynélfogva Francziaországban Montesquieu idejében minden államhatalom a király kezében összpontosult. «Az állam, mint az egyes ember az által válik személyiséggé, ha akaratereje és végrehajtási tehetsége összeköttetésben állnak egymással», ennélfogva az államban nem a hatalmak elválasztására, hanem arra kell törekedni, hogyan lehet a végrehajtó hatalmat a törvényhozónak alávetni, «az államhatalmak megosztása sajátkép nem megosztása, hanem felosztása az államnak.» (U. o. 185.) Az államhatalmaknak, mint funkczióknak, megosztását Angliában fennállónak mondta Montesquieu, ámde — veti ellen Eötvös — lehet-e ezt arról az országról állítani, a hol egyrészt a parlament mindenhatóságának elve áll fenn, másrészt a hol a királyt illeti a parlament összehívása, feloszlatása, határozatainak szentesítése. De a szervek sincsenek Angliában teljesen elválasztva, melyek az államhatalmat gyakorolják, mert,-— így kell értenünk Eötvös további fejtegetéseit (179.1.) — a király, az arisztokraczia, a nép úgy a törvényhozásban, mint a végrehajtó hatalomban, mint a bíráskodásban részt vesznek. Hogy Eötvös itt a szervek és nem a funkcziók elválására gondol, nyilvánvaló, midőn mindjárt utána teszi: hogy a szabadság nem annyira a hatalmak megosztásától, mint inkább attól függ, kire ruházzák a hatalmakat, így Yelenczében a szuverén akaratnak megosztása daczára is zsarnokság uralkodott, 62
