Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
30 hatalom öntudatában. Az ember öntudata irányozván elhatározását és cselekvését, nyilván még inkább hatalom, mint a vezetése alatt álló hatalmak. A felügyelő elnevezés mindenesetre nem szerencsés. A felügyelő hatalom német theoriája kétség kívül nem fejtetett ki eléggé, nem azzal az élességgel, mint a hogy Constant- nál előttünk áll. Csakhogy Constant ezt az irányzó vagy mint ő nevezi, szabályozó hatalmat (pouvoir régulateur) egyszerűen mechanikus biztonsági szelepnek tekinti, minthogy az egész elmélet nem egyéb mint a Montesquieu-féle mechanismusnak egy új mechanikus alkatrész beékelése általi javítása. A Constant tanában rejlő helyes gondolat vezette Stein Lőrinczet Hegel hason irányú tana mellett elmélete megalkotásában, mely azonban eltérve a Montesquieu-Constant-féle elméletek czélszerűségi alapjától, az állam természetét mint tárgyilagos jelenséget kutatja és hypothesisként állítja fel az állam személyi minőségét és pedig nem jogi, hanem lélektani értelemben vett személyi minőségét s a személyiség lélektani funkcziói- ból magyarázza meg az államhatalmak elválását és egységét. A Stein-féle elmélet kiegészítése a miénk s a magyar közjogi fejleményekre támaszkodik. A magyar közjogi felfogás szakadatlanul fentartá a szent korona egységében a szuverén akarat egységét, e korona tagjaiban annak megoszlását. Kiegé- szítendőnek találtuk pedig Stein elméletét a szuverén akarat mozzanatainak és e mozzanatokat létrehozó szerveknek megkülönböztetése, továbbá az államban ható erőknek, nevezetesen a fizikai, jogi és erkölcsi erőknek elemzése és az államhatalmak- hani érvényesülésének feltüntetése által. A Montesquieu-ből kiinduló elméletekkel ellentétben tartja magát a népszuverenitás franczia, Eousseau-féle elmélete, a mely vagy egészen elveti az államhatalmak elkülönülését, vagy a mennyiben elfogadja, azoknak az államtagok összeségéből való származását hangsúlyozva, az államtagok összeségének folyton nyilatkozó akaratában látja azt a mechanismust, mely e külön hatalmak egységét biztosítni képes. Egyszerűbb és kézzel foghatóbb az uralkodó német elmélet, a mely az államhatalmak elválasztását csak az alatt a feltétel alatt fogadja el, hogy az államhatalmak csak a fejedelemtől 52
