Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
20 seinél azonban átugrik a szövettani külömbségekre azt mondva, hogy e hatalmaknak a király, a főrend és a nép közt kell meg- osztatniok, itt azonban már csak a törvényhozó és végrehajtó hatalom fejtegetésével foglalkozik, a bíróit egészen elejti, mint a szuverén hatalomban nyomatékkai nem bírót s az állam helyes szervezetét abban találja, ha a szuverén akarat a főrend, a közrend s a király közt van megosztva oly formán, hogy az első és a második között a törvényhozó hatalom osztatik meg. a végrehajtó pedig a királynak jut. Ha tehát az államhatalmak viszonya egymáshoz meghatározandó, annak egészen másként kell történni, ha az állam- hatalmak, mint a szuverén akarat mozzanatai, csak mint lelki folyamatok, mint élettani jelenségek jönnek tekintetbe, s egészen másként ha az államhatalmak a szuverén akarat szerveiben elhelyezkedett társadalmi elemek, nép, főrend, gentry, dynasztia egymás irányában való nyomatékát, érvényesülését jelentik. Első tekintetben a törvényhozó és államfői mozzanatok örökké predominálnak a végrehajtó fölött, míg utóbbi tekintetben a kiilömböző társadalmi elemek egymás fölötti túlsúlya, folyton változó. Igaz, bog}' az államhatalmak élettani, funkczionalis tekintetben is kiilömböző viszonyban állhatnak, amennyiben a törvényhozás fölénye többé vagy kevésbé lesz nyomatékos, a szerint a mint az államfő funkcziója a törvényhozási funkczióval van összeolvasztva vagy a végrehajtásival, sőt beállhat oly anarchikus állapot is, midőn a végrehajtási funkczió fogja a két másikat irányozni, de nem állhat be az sohasem, a mi az állam- hatalmak társadalmi elemei tekintetében bekövetkezhetik, hogy a mint az arisztokratikus köztársaságban a főrend politikailag teljesen megsemmisítheti a köz- és alsórendet, a demokracziá- ban az alsórend a többieket, ép így semmisíthesse meg a törvényhozási funkczió a végrehajtásit vágj’ megfordítva. Az eddigi fejtegetések a szuverén akaratnak, tehát egy akaratnak kiilömböző mozzanataira és szerveire vezettek. Ezek egymáshozi viszonyának meghatározása dönti el, mennyiben válhatnak el, oszolhatnak meg e mozzanatok és szervek s megmaradhat-e ennek daczára egységök. Az államhatalmak egysége tiszta eszmei egység s azt jelenti, 43