Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
21 hogy az államhatalmak nem egyebek, mint egy szuverén akaratnak, s annak az egy állam-személyiségnek, a melytől ez akarat ered, a szükség szerint külömböző, belső vagy külső s ezek egységét tudó, eldöntő megnyilatkozásai. Az államhatalmak elválása maradhat szintén ily eszmei stádiumban, mint teszem az absolut monarchiában, vagy olyan köztársaságban, a hol a szuverén akarat minden, belső és külső nyilvánulása, a határozat és cselekvés egyetlen ősgyülés vagy választott konventtől függ. De valóságossá is lehet ez elválás, mihelyest a külömböző funkcziókat egészen külömböző egyénekből álló szervek végzik, de legfőképen ott, a hol mindegyik szerv túlnyomólag csak a társadalom valamely nagy tagozatának, vagyis osztályának, rendéinek tagjaiból kerül ki. Ahol az elválás eszmei csak, ott az akarati mozzanatok viszonya nevezetesen a cselekvés alárendelése a belső elhatározás alá s e kettőének az akarat e két mozzanata fölött álló egységes öntudat alá attól a személytől (abszolút monarcha) vagy attól a testülettől (ősgyülés, konventtől) függ, a melynek hatáskörébe a szuverén akarat létrehozása és megvalósítása tartozik. Ahol ellenben az elválás valóságos, akár annak következtében, mert a szuverén akarat egyes mozzanatait külön szervek hozzák létre, még inkább pedig akkor, ha e külön szervekben egy-egy társadalmi elemnek van túlsúlya, ott az akarat mozzanatainak egymáshozi viszonya nyilván a külön szerveknek esetleg nagyon is eltérő irányától függ s azok összhangja, egysége bizonytalanná lesz. Minthogy pedig a nagyobb és az öntudatosság színvonalára eljutott államban a szuverén akarat főmozzanatainak elkülönülése technikus szükségesség s a törvényhozást, a végrehajtást, s a kettő irányzását külön orgánumok külön funkcziókként kénytelenek gyakorolni, mert így inkább várható az állam lelki egyensúlya, inkább várható jó külpolitika, jó államháztartás és helyes törvények létrejötte s azok pontos végrehajtása illetve ellenőrzése, mintha mindez egy személy vagy egy testület kezében összpontosul s a monarchától vagy egy gyűlés kényétől, kedvétől függ, engedelmeskedjék-e saját akaratának : fölmerül a kérdés, hogy az állam ilyen szervezeti átalakulása esetében 43
