Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
16 Annak okát, hogy az alkotmányozó hatalom, még is külön kiemeltetik, újra abban kell keresnünk, hogy a szuverén akaratnak e tárgya, az alkotmány különös fontossággal bír, továbbá még inkább annak, hogy némely államban, mint p. o. a képviseleti demokracziában az alkotmány fölött másoknak van joga a szuverén akaratot létrehozni, mint egyéb tárgyak fölött, a mi azonban nem változtat azon, hogy az alkotmányozó hatalom anyagi államhatalom, úgynevezett anyagi felségjog és semmi esetre lesz belőle a szuverenitás gyakorlóinak különbsége miatt a fennebb megállapított formai államhatalmak mellett egy külön negyedik formai államhatalom. * * * A szuverén akarat lélektani elemzése ezek szerint nem ád háromnál több önálló mozzanatot, ú. m. a belső elhatározás, a külső cselekvés s a kettő öntudatának, lelki egységének mozzanatát s ezek közöl is a külső cselekvés csak annyiban önálló, a mennyiben cselekvés közben az akarat új általános szabályát van jogosítva létrehozni s a cselekvés általános előfeltételeit, a tisztviselőket, pénzt, egyéb eszközöket, az állami karhatalmat előteremteni, illetve alkalmazni. A cselekvés, mint egyes esetek közigazgatási intézése vagy bírói megítélése, nem egyenrangú mozzanata a szuverén akaratnak a fennebb kifejtett három főmozzanattal. A közigazgatásra nézve ez kétség tárgyát nem képezheti, a bíróságot illetőleg pedig elég arra utalni, hogy a mi a cselekvés ítélő mozzanatát államhatalommá tehetné : a cselekvés közben felmerülő szabályalkotás, a bírói személyzet kinevezése, működésének ellenőrzése, az ítélkezéshez szükséges pénzbeli és egyéb eszközök előteremtése, az ítéletek végrehajtása elvileg, sőt nagyrészt tényleg is, nem a bíróság, hanem a minisztérium feladatkörébe tartozik. Ez államhatalmaknak csak a neve igényel még egy megjegyzést. Az államfői funkcziónak illetve, orgánumnak, legyen örökös vagy választott király, legyen consul, elnök az a feladata, hogy az államnak úgy a törvényhozását mint végrehajtását irányozza, minél fogva kormányzó funkcziónak illetve szervnek kellene nevezni, de mivel az abszolút királyban, a köztársasági 38
