Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]

17 elnökben, a kormányzó és végrehajtó funkcziók egyesítve van­nak, a mérsékelt monarchiában pedig az államfő a maga külön funkczióit a minisztérium nélkül nem gyakorolhatja, a köznyelv a kormányzás alatt a végrehajtást is érti. Továbbá mivel a kormányzás lehetetlen a kellő törvények s a törvények végrehajtása nélkül, az államhatalmak együttvéve is neveztetnek kormánynak s a kormány fogalom oly értelem­ben is használtatik, mint alkotmány vagy államforma, p. o. abszolút kormány, képviseleti kormány. Végül ugyan ily értelemben, mint az állam szervezett része ellentétbe helyeztetik az állam nem szervezett részével, a pol­gárokkal. Ily sok fogalmat takaró szót nem használhattunk elneve­zésünkben, azért fogadtuk el helyette az államfői elnevezést. Az államhatalmuk viszonya egymáshoz. Az .állami szuverén akaratban rejlő e három mozzanat azonban egymáshoz vagy csak a merő pszichikus önállóság, vagy egyszersmind a külső, anyagi önállóság viszonyában áll­hat ; más szóval az államhatalmak vagy a szuverén akaratban rejlő merő lelki funkcziók vagy egyszersmind látható orgánu­mok, melyek az általok végzett főfunkczió után neveztetnek el. Az abszolút monarchiában és a tiszta demokracziában a törvényhozó, az államfői és a végrehajtó mozzanatok külsőleg egymás irányában nem önállók, mert csak a monarcha vagy a nép lelkében tehető különbség belsőleg akaró, döntő és cselekvő ténykedéseik között. A népnek, a monarchának lehetnek szolgái, akik e tényke­désben segítségére vannak, törvényelőkészítők, végrehajtó köze­gek, bírák, zsoldosok, ámde ezek önhatalommal egyáltalán nem bírnak, az általuk teljesített funkcziók pusztán a szuverén funk­czióit teszik lehetségessé s vele a merő alárendeltség viszonyában állanak, ennélfogva a tán külsőleg is megkülönböztethető ily külön funkczionariusok, orgánumok daczára csak is belsőleg különböznek, p. o. a népnek törvényhozó és végrehajtó tény­kedései. Igaz ugyan, hogy p. o. az absolut demokracziában vagy 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom