Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
15 helyet sem foglalhat; ha pedig nem függetlenül gyakoroltatik, hanem valamelyik államhatalom, azaz fejedelem, törvényhozás, minisztérium jóváhagyása mellett, puszta átruházott hatalommá válik, mindenesetre tehát nem önállóan járul a szuverén akarat megteremtéséhez. Vagy csak végrehajtó hatalom rejlik a municipalis funk- czióban s ha ez függetlenül gyakoroltatik is, minthogy csak a törvények keretén belül lehetséges a helyi jelentőségű ügyekben is a független végrehajtó hatalom, a helyi ügyekbeni önálló végrehajtó hatalom helyi particularis jellegénél fogva az országos szuverenitást nem alterálja, de particularis állam- hatalmi jellege ez esetben nem lesz eltagadható. Ámbár az államok még az ilyen csak végrehajtó hatalmi íunkczió jellegével biró municipalis hatalmat is, nehogy az országos és helyi érdekeknek zavart okozó versenye keletkezhessél az országos végrehajtó hatalom felügyelete alá helyezik s működését annak jóváhagyásától teszik függővé, a mi által a municipalis funkczió az országos végrehajtó funkczió vezetése alá kerül. Az államhatalmak elemzése továbbá az alkotmányozó hatalomhoz vezetett. Mi értendő ez alatt ? Nyilván a szuverén akaratnak az a feladata, melylyel önön működésének legfőbb mozzanatait, illetve legfőbb szerveit s ezeknek egymáshozi viszonyát, valamint működésének határait, azaz önkorlátozását belsőleg elhatározza és külsőleg megvalósítja. Az alkotmányozó hatalom tehát anyagi, tárgyi szempontból való felosztása a szuverén akaratunk. Az alkotmány a tárgya itt a szuverén akaratnak, a mint más esetben p. o. a pénzügy, a közoktatás; ennél fogva helytelenül említtetik együtt a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, szóval a formai államhatalmak mellett, ép oly helytelenül mintha ezekkel egy sorba állítanók a pénzügyi, a közoktatási hatalmat. A mint a pénzügyre vonatkozó szuverén akarat, ha annak irányait elemezzük, majd törvényhozó, majd államfői, majd végrehajtó mozzanatokban jelentkezik, azonképen az alkotmányra vonatkozó szuverén akarat is majd törvényhozásból, majd államfői végeldöntésből, majd végrehajtásból áll. 37
