Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
6 teendői, annál inkább külön-külön egyének által keletkeznek e mozzanatok, konkretebben kifejezve, funkcziók s az állami szuverén akarat különböző mozzanatainak létrehozásában tevékeny egyén-csoportok, a természetes organikus egészek külön fünkcziót végező részeinek hasonlatára az állam szerveinek, s különösen a fennebbi három főmozzanatot létrehozók, más szóval fünkcziót végzők, állami főszerveknek is neveztetnek. A szuverén akaratnak e főmozzanatai vagyis főfunkcziói minden államformában egyaránt előfordulnak, mert a szuverén akarat birtokosai bármennyire különbözzenek is, bármely elvből igazoltassák is a szuverén akarat, azok a lelki folyamatok, azok a funkcziók, melyekből az akarat áll, e különbségek által nem érintetnek. Az állami akarat minden államformában befelé irányuló elhatározás, kifelé irányuló cselekvés s e két irányt egységessé tevő végeldöntés funkczióiból áll s ennek megfelelőleg bomlik minden államban a szuverén hatalom három főmozzanatra, vagyis funkczióra, sőt e három főmozzanat annyira önállósulhat, hogy külön egyéncsoportok s ezekből alakult külön szervek utján nyilvánul. Az államhatalmak tehát az állami szuverén akarat három főmozzanatát, más szóval három főirányát, három főfunkczióját jelentik s a mennyiben egy államnak külön szervei is vannak e funkcziók létrehozására, egyúttal a szerveket is. Szabatosabban meghatározva: államhatalmak alatt a szuverén akaratnak azokat az irányait, funkczióit, illetőleg azokat a szerveit értjük, a melyek a szuverén akarat létrejöttéhez és megvalósulásához önállóan, azaz a szuverén 'akarat-képződés egyik mozzanatának megteremtése által hozzájárulnak. Ily államhatalmak a közélet nyelve szerint a törvényhozó, mert ez alkotja a szuverén akaratnak belső elhatározó mozzanatát, ilyen a végrehajtó, mert ez a belső elhatározás folyamatát kiegészíti oly szuverén akarattal, amely a külső megvalósuláshoz még átalában szükséges és oly eszközökkel, a melyek nélkül a belső elhatározás egyátalán meg nem valósulhatna, végül az államfői, magyarosabban fejedelmi hatalom — a mely elnevezést csak azért nem használom, mivel a királyi hatalommal összetéveszthető lenne — ez dönti el a belső elhatározás38
