Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
7 nak cselekvéssé válását s a cselekvésnek alkalmazkodását a belső elhatározáshoz. Nem szükség bizonyítani, hogy a szuverén akarat belső elhatározása leglényegesebb a szuverén akaratra, valamint hogy annak létrejöttéhez önállóan hozzá járul, ennélfogva annak a szervnek önállóságát sem, melyet e mozzanat létrehozása illet, vagyis a törvényhozó szervét. E hatalomnak csak a neve nem egészen találó, a mennyiben vannak szuverén belső elhatározások, melyek nem törvények, mint p. o. a hadüzenés, békekötés, fejedelem-választás, költség- vetés. Törvény alatt ugyanis mindig vagy több, jövö esetre kiterjedő átalános érvényű vagy ha csak egy esetre vonatkozik is, oly szabályt értünk, a mely tárgyilagos jogot teremt. Már pedig a hadüzenés, a fennálló alkotmány értelmébeni fejedelem választás vagy költségvetés tárgyilagos jogot nem teremt, majd ismét ha p. o. egy vallás államvallásnak nyilváníttatik, a vallás hitágazatainak törvénybe iktatásánál, vagy iskolák tanterveinek, a filloxerairtás módjainak, a járványok esetébeni eljárásnak tör- vénybeni megállapításánál a tárgyilagos jogalkotás csak mellékes a szuverén akarat erkölcsi értelmi, gazdasági czélja mellett. Épp oly világos, hogy a fejedelmi funkczió, mely az irányzó öntudat tisztét látja el az államban, akár király, akár köztársasági elnök kezében legyen, a szuverén akarat keletkezéséhez önállóan járul hozzá, mert részint megindítja kezdeményezésével, részint külső megvalósulásra segíti végeldöntése, a belső elhatározás és a külső cselekvés összhangban tartása, a cselekvés közegeinek kinevezése által. A kérdés, vájjon önállóan járul-e a szuverén akarat való- sulásához, csak a végrehajtó hatalomnál merülhet föl, minthogy föladata annak külső megvalósításából áll, a mit a végleg eldöntött belső akarat határozott. Önállósága abban mutatkozik, hogy a belső elhatározás alakulásakor nem tudható összes külső körülményeknek méltatása a cselekvés folyamatában őt illeti, a mi által a szuverén akarat részleteiben kiegészíttetik, továbbá hogy a belső elhatározást pótolhatja is, midőn cselekedni kell, és a belső elhatározásnak a cselekvéssel egyszerre kell keletkeznie. De mutatas
