Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]

7 nak cselekvéssé válását s a cselekvésnek alkalmazkodását a belső elhatározáshoz. Nem szükség bizonyítani, hogy a szuverén akarat belső elhatározása leglényegesebb a szuverén akaratra, valamint hogy annak létrejöttéhez önállóan hozzá járul, ennélfogva annak a szervnek önállóságát sem, melyet e mozzanat létrehozása illet, vagyis a törvényhozó szervét. E hatalomnak csak a neve nem egészen találó, a mennyiben vannak szuverén belső elhatározások, melyek nem törvények, mint p. o. a hadüzenés, békekötés, fejedelem-választás, költség- vetés. Törvény alatt ugyanis mindig vagy több, jövö esetre kiter­jedő átalános érvényű vagy ha csak egy esetre vonatkozik is, oly szabályt értünk, a mely tárgyilagos jogot teremt. Már pedig a hadüzenés, a fennálló alkotmány értelmébeni fejedelem válasz­tás vagy költségvetés tárgyilagos jogot nem teremt, majd ismét ha p. o. egy vallás államvallásnak nyilváníttatik, a vallás hitága­zatainak törvénybe iktatásánál, vagy iskolák tanterveinek, a filloxerairtás módjainak, a járványok esetébeni eljárásnak tör- vénybeni megállapításánál a tárgyilagos jogalkotás csak mel­lékes a szuverén akarat erkölcsi értelmi, gazdasági czélja mellett. Épp oly világos, hogy a fejedelmi funkczió, mely az irányzó öntudat tisztét látja el az államban, akár király, akár köztársa­sági elnök kezében legyen, a szuverén akarat keletkezéséhez önállóan járul hozzá, mert részint megindítja kezdeményezésé­vel, részint külső megvalósulásra segíti végeldöntése, a belső elhatározás és a külső cselekvés összhangban tartása, a cselekvés közegeinek kinevezése által. A kérdés, vájjon önállóan járul-e a szuverén akarat való- sulásához, csak a végrehajtó hatalomnál merülhet föl, mint­hogy föladata annak külső megvalósításából áll, a mit a végleg eldöntött belső akarat határozott. Önállósága abban mutatkozik, hogy a belső elhatározás alakulásakor nem tudható összes külső körülményeknek mélta­tása a cselekvés folyamatában őt illeti, a mi által a szuverén akarat részleteiben kiegészíttetik, továbbá hogy a belső elhatá­rozást pótolhatja is, midőn cselekedni kell, és a belső elhatá­rozásnak a cselekvéssel egyszerre kell keletkeznie. De mutat­as

Next

/
Oldalképek
Tartalom