Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
11 függő, egységes és meggyőződésem szerint bámulatos következetességgel keresztülvitt jogrendszer. Százszorosok a szálak, melyek minden egyes szakaszát a törvénykönyv többi részeivel összekötik. Nem kell hozzá nagy tudomány, aki csak a törvény- könyvnek valamely utmutatásos kiadását, pl. a Geller Leo ismeretes könyvét kézhez veszi, ahol minden szakasz végén a hozzá vonatkozásban levő rokon szakaszokra talál utalást, csakhamar meglepő és mégis természetes tapasztalatra jut. Felütöm pl. a szolgalom tartalmát körüliró 472. §-t. Ez kétségtelenül a telekk. rendelettel kapcsolatban áll. E szakasz végén utalás történik a vele kapcsolatban álló 307. és 315. §-ra. Felütöm a 307-et: itt utalás történik a 15. 859. 860. 1342-re. A 313-nál ismét hivatkozás van az 1459-re, az 1459-nél ismét a 387-re, a 387-nél a 343-ra, ez utóbbinál az 1319, 1373, 1374-re stb. a végtelenbe. A logikai tétel, mely szerint, ha két kapcsolatos dolog közül az egyik egy harmadikkal kapcsolatban áll, e harmadikkal szükségképen a második is kapcsolatos, oda visz, hogy a telekkönyvi rendelet kíséretében nyakunkba toljuk az egész polgári törvénykönyvet- Ez nyilván el nem fogadható. De hol van itt megállapodás? A telekkönyv birodalma az ingatlan vagyonjog. De ha az osztrák ingatlan vagyonjog valamely monográfiáját elővesz- szük, pl. a Strohal Eigentumserwerb-jét vagy az Exner Hypo- thekenrechtjét: vessünk csak egy pillantást a jegyzetekben idézett törvényhelyekre : e szakaszok mind az ingatlan tulajdon vagy zálogjog egy-egy kérdésére vonatkoznak — ki vonja meg és mely kritérium szerint vonja meg a határt az ideiglenes törv. szabályok 20. és 156. §§-ai által érvényben hagyott és nem hagyott törvényszakaszok között ? г Es mégis: e munkának meg kell történnie, mert előbb a létező magyar magánjog megírásáról még csak szó sem lehet. Aki e feladatot el fogja végezni, elvégezni azon gondossággal és lelkiismeretességgel, melyet a forráskritika felelősségteljes munkája megkíván, az kétségtelenül reá fog jönni, hogy azon kapcsolatnál fogva, melyben az osztrák törvénykönyv felfogása szerint a szerzési mód a kötelmi czimliez áll, mi kénytelen-kelletlen az osztrák ingatlan dologi joggal együtt egy igen tetemes rész osztrák kötelmi jogot is átvettünk; reá fog jönni, hogy miután a telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogok tartalmát az 285
