Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]

IS osztrák codex határozza meg, az ingó dologi jogok tartalma és jogi structurája pedig az ingatlanokéval nem ellenkezhetik, az osztrák dologi jog igen széles kiterjedésben határozó lett ingó vagyonjogunkra is ; reá fog jönni, hogy miután a családjog jórész­ben alkalmazott vagyonjog, az örökjog vagyonjogi utódlás és az u. n. általános rész csak a különös részbeli szabályok abstrac- tiója, az osztrák jog nálunk, az országbírói szabályok 20. §-a ré­vén és szerzőinek bizonyosan személyes szándéka ellenére, a fogalmi kapcsolat kényszerűségénél fogva sokkal nagyobb részé­ben van érvényben, mint azt elméletünk, mely e kérdésben rendszerint ama 20. §. puszta leírásával éri be, be szokta vallani. De ez általános kijelentéssel még semmivel sem jutottunk köze­lebb feladatunkhoz. Aki a mai magyar magánjogot megírja, at­tól megköveteljük, hogy ő végezze azon lényeges feladatot, mely elől az országbírói értekezlet ama határozatlan 20. §-ával kitért, hogy szabadítsa ki és gondolja ki végig azt a gondolatot, melyet ama férfiak e rövidke szakaszba zártak; hogy szakaszról-sza- kaszra mélvedjen a részletbe, de úgy, hogy e lényegest és az egészet soha szem elől ne téveszsze és e szerint válaszsza ki té- telenkint: mi lett magyarrá az osztrák codexből és mi maradt tőlünk idegen ? Nem sokkal könnyebb és egyenlően szükséges előmunká­lata a magyar magánjog megírásának az, mely érvényben levő hazai törvényeinkre vonatkozik. Codex nélkül vagyunk egyelőre, de nem vagyunk törvény nélkül. Ez elég számos, főleg újabb tör­vényünk pedig egytől-egyig többet jelent, mint a mit a czime indicál. Hogy perrendünkben és végrehajtási törvényünkben számos az anyagi intézkedés, hogy gyámsági törvényünk egész csomó olyan dologról is intézkedik, mi e törvény keretébe sem tartozik, kiki tudja, ki valamikor kezébe vette. De kevésbé isme­retes törvényeink is hemzsegnek a magánjogi vonatkozásoktól. Egy példát száz helyett. Ki keresne anyagi magánjogi tételt a «közvetlen illetékek kezeléséről» szóló pénzügyi törvényben? És mégis az 1881 : 34. tcz. 39. íjában egy új törvényes zálogjo­got alapít meg és a telekkönyvi rangsorozatra vonatkozó szabá­lyokat az állam bizonyos követelései tekintetében egy újabb té­tellel gazdagítja. Aki tényleges mai magánjogunk összes tör­vényanyagát össze akarja állítani, annak nem szabad a mi ex 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom