Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
Го vények eltörültettek, de vájjon mi volt az, a mi belőlük mégis csak érvényben maradt? 1867 óta évről-évre újabb törvények hozattak, — de vájjon ezen új tera törvényei nem voltak-e egy új törvényszellem termékei is, és ez esetben : nem volt-e e törvényekben más és több is, mint a mit közvetlen tartalmuk jelentett? Az ember azt hinné, hogy mielőtt valaki meglevő jogunkat rendszerbe szedi, mindenekelőtt szemlét kell tartani az anyagról, melyet fel kell dolgoznia: a meglevő írott joganyag cousta- tálása és leltározása — úgy hinné az ember — az ilyetén munka első kezdete. E munka mindeddig sincsen megcsinálva. Minden jogi tankönyvünkben hosszas fejtegetések folynak azon kérdésről, vájjon a Werbőczy könyve mint törvény, mint jogkönyv, mint szokásjog, vagy mint sui generis jogforrás jön-e számba? Pedig ez a kérdés : mi okból érvényes nálunk a Tripartitum? sokkal kevésbé fontos, mint az: micsoda vájjon csakugyan érvényes még ma is, Werbőczyből? Aki Werbőczy könyvét feldolgozná oly alakban, hogy mondatról mondatra kimutatná : mi az, a mi benne objectiv jogtétel, és mi az, a mi benne kezdettől fogva csakis subjectiv, nem kötelező dogma és constructio, és az előbbi közül mely tételek azok, miket későbbi törvény megváltoztatott vagy megszüntetett, és melyek azok, mik ma is érvényben vannak — az meggyőződésem szerint hasznosabb dolgot végezne, mintha a források előzetes felmunká- lása nélkül három régi magánjogi kézikönyv alapján egy új negyediket írna. A hatályban levő osztrák eredetű törvények kútfői alapjáról könyvben s tanszéken sok épületet mondanak. De vállalkozott-e már valaki azon munkára, hogy az osztrák polgári törvénykönyvben jelölje ki egyenkint azokat a szakaszokat, miket az országbírói értekezlet érvényben hagyott? Az ideiglenes törv. szabályok 20. §-a fentartja a nevezett törvénykönyv «azon rendeletéit, melyek a telekkönyvi rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyv tárgyát képező valamely dolgok szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák» és a 156. §. szerint hatályukat megtartják a törvénykönyv azon határozatai «melyek a telekk. rendeletekkel egybefiiggésben állanak s a melyek valamely telekk. jog megszerzésére vagy elenyésztére alapul szolgálnak.» Könyvet lehetne imi e két szakasz értelméről és következményeiről. Az osztrák polgári törvénykönyv összesei
