Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Az ügyvédség szervezete. Dr. Nagy Dezső és Dr. Márkus Dezső beszédei 1892. deczember 1. [80., 1893]
Nagy Dezső dr.: T. teljes ülés ! Nem kívánok a tisztelt előadó, Reichard tagtársunk által előterjesztettek czáfolatával foglalkozni, mert — felfogásom szerint — a kérdés egészen más szempontokból tárgyalandó és oldandó meg, mint amelyekből ő kiindult. Ezen, általam egyedül irányadó szempontokat leszek bátor röviden kiemelni. Éppen 12 éve annak, hogy e m. t. gyülekezet előtt volt szerencsém az előadások sorozatában a második felolvasást tartani, a franczia ügyvédségről. Most egy tuczat esztendő folyt le azóta, anélkül, hogy e kérdés ezen egylet előtt eddig szóba került volna. Akkor bizonyos lelkesedéssel tárgyaltam ezt az ügyet, mint egy eszményt állítva oda a franczia ügyvédségét, amelyről Feuerbach akképpen nyilatkozott, hogy a német ügyvédek csak bizonyos szent félelemmel képesek feltekinteni arra a magasságra, ahol a franczia ügyvédek állanák ; történt, pedig az akkor, midőn Németországban a numerus clausus volt és midőn Franczia- ország a szabad ügyvédség, éppen a restauratio idején, hol nagy jogok kerültek bírói döntés alá, virágát élte. Mikor egy Dupin, később egy Bérryer arra a polczra emelték az ügyvédi kart, a melyre minden jogász csak kegyelettel tekinthet fel. Midőn e felolvasást tartottam, azt hittem, hogy mi is szép fejlődésnek nézünk e téren elébe s ime, mi lett a fejlődésből 12 év múlva ? Az, hogy ma meg ugyan e helyen egyik tagtársunk a numerus clausus mellett tör pálczát. Megvallom az igazat, erre elkészülve nem voltam s nem különösen, hogy a fiatalabb nemzedékből hangozzanak szavak ily retograd irány mellett. Hat nem haladtunk volna mi azóta ? hát visszafejlődés vett volna erőt jogéletünkön ? 239 1*
