Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Az ügyvédség szervezete. Dr. Nagy Dezső és Dr. Márkus Dezső beszédei 1892. deczember 1. [80., 1893]
4 Az igaz, hogy nem számítottam arra sem, hogy a szóbeliség és nyilvánosság 12 év múlva sem lesz megvalósítva. De ennek életerős, egészséges és haladó szellem mellett nem az a következése, hogy annyi évek küzdelme után csüggedten resignáljunk; igy legfeljebb csak egy hanyatló nemzet hanyatló nemzedéke gondolkozhatnék, mely letesz minden reményről az eszmék megvalósítására irányuló nemes törekvésről. Egyedüli törekvésünk, ha eredményeket akarunk elérni, az, hogy építsük ki azt, aminek alapjait leraktuk. Megkezdtük alkotmányos életünkkel, a parlamentarismussal, mely rövid idő alatt oly politikusokat, oly szónokokat termett, a kikre Európa bármely országa büszke lehetne, tőlünk megirigyelhetné. De ha az alkotmányos szabadság, a nyilvánosság és szóbeliség eszméjét a törvényhozásba már bevittük, itt nem szabad megállanunk, hanem a megkezdett művet ki kell építenünk, ezt az eszmét be kell vinnünk az államélet minden egyéb megnyilatkozásába, be kell vinnünk oda, a hol a legközvetlenebbül következik, a törvénykezésbe; legyen az polgári, bűnvádi vagy köz- igazgatási törvénykezés. S ha ezt megtettük, megnyitottuk a törvénykezés parlamentjét, azt a legszabadabb tért, a melyen az ügyvédség és a tehetség nemes versenyre kifejlődhetik. A nyilvános szóbeliség legjobb ellenőrzője a jellemnek is, a melyen meg nem maradhat az, aki akár tehetségi, akár jellembeli fogyatkozásban szenved. Ma az ügyvédség fejlődésének még legkezdetlegesebb stádiumában vagyunk. Ma még csak ki kell küzdeni azon feltételeket, melyek fejlődésének talajául szolgálnak. Fel kell ismerni a dolgok fejlődésének természetes rendjét és kutatnunk, hogy hol akadt meg hát az ügyvédség fejlődése. / Es ha ezt konstatáltuk, ehhez képest megjelölni a fejlődés irányát. Újabb ügyvédségünk története 1861-töl kezdődik. Eégibb ügyvédségünk fejlődését megszakította 1848. és az erre következett absolut korszak, mely behozta nálunk s rövid évtizeden keresztül fentartotta a numerus clausust, ezen specialis osztrák rendszert, mely az ottani absolutistikus formákkal, állam- és kormányrendszerrel, bureaucratikus törvénykezéssel a legszorosabb összefüggésben volt, abból egyenesen kinőtt. Ez egy 260
