Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
12 általánosabbakká válnak,*) hogy a jog dogmatikája merevségét napról-napra veszti, hogy a szerződések értelmezésénél az «uti lingua nuncupassit ...» vagy a «contractus inter contrahentes .. .» helyett a felek «akarata» képezi a kritériumot, hogy a magánjog óriási területén a jogdogmatikának a tiszta logikából merített tételei lassankint tért vesztenek, és ezt a térséget a «kereskedelmi szokás», az «usance»-ok foglalják el. Ugyanezen irány nyilvánul a büntetőjogban is, a hol a dogmatika mellett mindinkább érvényesül az u. n. kriminal- politika. Sőt az anyagi büntetőjognak terjedőben van egy iránya, — értem az anthropologikus büntetőjogot, melynek egyik buzgó terjesztője épen Dr. Eeichard Zsigmond t. tagtársam — a mely irány a büntetőjognak minden ethikai eredetű szabálya és intézménye ellen harczot visel. Ugyanezen irány érvényesül a közigazgatás és pénzügyi igazgatás területén. A múlt századbeli parókás hivatalnokok hatáskörének jelentékeny részét, ügy a választási elv hódítása, mint a magyar és porosz közigazgatás «tiszteletbeli hivatalai»- nak felállítása által ma már a társadalom legszélesebb köreiből a közhatalom kezelésére bevont polgárok gyakorolják. Ezek gyakorolják, hogy csak Magyarországról szóljak, a közigazgatási bizottságokban a felügyeletet a közigazgatás csaknem minden" ága felett. Ezek róják ki az egyenes adókat, és ezek vizsgálják felül a kirovást. Hogy az 1891-ben beterjesztett, de törvénynyé nem vált magyar kormányjavaslat a polgárok befolyását a köz- igazgatásba mennyire fokozta volna, azt mindnyájan tudjuk. Az alaki és anyagi jognak s a jogszolgáltatásnak, a közigazgatásnak és a közhatóságok fejlődésének ilyen áttekintése után láttuk t. teljes ülés, hogy a zárt területeket képezett köztisztviselői karok napról-napra tért engednek a társadalom óriási keretéből a közhatalom kezelésére bevont polgároknak. Ennek egyik következménye az, hogy a közhatóság veszít az ő kizárólagosságból, és az eddig zárt testületek decomponálódnak, kizárólagosságukat elvesztik, s bizonyos expansionak indulnak, hasonlóan ahoz a decompositióhoz, a melyen az ipari és kereskedelmi szervezetek (czéhek stb.) már keresztülmentek. *) Példái ennek az új német magánjogi törvény tervezete, a büntető törvények, stb. Ш
